Fraknói Vilmos emlékkonferenciát szerveztek Váradon

Fraknói Vilmos nagyváradi kanonok, címzetes püspök halálának 100. évfordulója alkalmából a püspöki palotában szervezett tudományos konferenciát május 2-3-án a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és a Moravcsik Gyula Intézet. A 32. Festum Varadinum részét képező tanácskozás keretében olyan előadások hangzottak el, amelyek új szempontokat és friss adatokat kínáltak a magyar történeti kutatások korszakairól.

Ciucur Losonczi Antonius

A nyitóünnepséget csütörtök délután tartották a püspöki palota dísztermében, ahol Tusor Péter főszervező, egyetemi tanár, tudományos tanácsadó köszöntötte a jelenlevőket. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyváradi katolikus püspökség az évszázadok folyamán mindig is a spirituális, tudományos, kulturális és pasztorális élet központja volt- az utóbbi 150 évből elég, ha olyan neveket említünk, mint Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, Bunyitay Vince vagy Fraknói Vilmos.

Böcskei László megyés püspök a máshonnan érkezett vendégeknek jelezte, hogy ez egy elég intenzív, eseményekben gazdag időszak a váradi magyarok életében, hiszen zajlik a 32. Festum Varadinum ünnepségsorozat. “Szinte mindenhol mindenki megmozdul”, keresi a közös utat. A konferencia résztvevői is kutatják a múltat, a gyökereket, értékeket teremtve. Az elődeink is ezt tették, odaadással, hivatástudattal, de nekünk nem csak megbecsülni, hanem folytatni kell is az ő munkájukat, a közösség szolgálatában, hogy az utánunk következő nemzedékeknek is legyen mire büszkék lenniünk, hangsúlyozta a főpásztor.

Egy meglepetéssel készült Fodor József általános helynök, nagyprépost, aki bejelentette, hogy a kezdeményezésére a püspökség gondozásában a centenáriumi évre való tekintettel megjelent Fraknói Vilmos 1892-ben, Rómában, a vatikáni pápai nyomdában nyomtatott Várad felszabadítása 1692-ben és XII. Incze pápa című munkájának hasonmás kiadása. A dolgozat kiegészült a szerző életrajzával, melyet Fodor József írt, illetve két melléklettel. A latin nyelvűt a helynök, míg az olaszt dr. Kovács F. Zsolt váradújvárosi plébános fordította. A kötetet a jelenlevők ajándékba kapták.

A prezentációkban többek közt elhangzott, hogy Fraknói Vilmos útnak indította a Monumenta Vaticana Hungariae-t, majd az 1890-es években saját költségén megalapította a Római Magyar Történeti Intézetet. Nem egyedül dolgozott, a munkálatokba többen is bekapcsolódtak. A munkatársainak a szerepe fontos, római működésüket azonban még nem vizsgálta alaposabban a történettudomány. Magának Fraknóinak a római éveiről, terveiről és kiváltképpen örökségéről szintén lehet még újat mondani. Az előadások ugyanakkor a Vatikánban elkezdett magyar történeti kutatások hőskorát is körbejárták új adatok és szempontok alapján. Frissen elkészült életmű-bibliográfiájának elemzése mindezen túlmenően a 18-19. századi munkásságára is rápillantást engedett. Végül Fraknói Vilmos kötődését Váradhoz, Erdélyhez, MTA-főtitkári tevékenységét, továbbá a munkásságát övező vitákat, valamint publicisztikáját és halálának körülményeit mutatták be a szónokok.