Reprezentatív kiállítás előkészítése zajlik a váradi római katolikus püspöki palotában

Ciucur Losonczi Antonius

A Nagybányai Szépművészeti Múzeum és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség által szervezett monstre kiállításhoz hasonló méretű és népes alkotói gárdát felvonultató tárlat utoljára 1920-ban volt Váradon. A válogatásban a nagybányai festőiskola legkülönlegesebb és legritkábban látható alkotásai is szerepelnek, többek között Hollósy Simon Huszt vára című műve, vagy Boromisza Tibor világhírű Triptichonja és Klein József monumentális négy évszak ábrázolásai. A művésztelep híres festőtanárai (Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János, Réti István, Mikola András, Krizsán János, Ziffer Sándor, Ferenczy Valér) és európai hírű tanítványaik, mintegy félszáz művész festészeti, grafikai és szobrászati anyagát vonultatja fel a tárlat, amely május 8-án, szerdán 17 órakor, a 32. Festum Varadinum rendezvénysorozat kiemelkedő programjaként nyitja meg kapuit.

„Számunkra azért fontos, hogy a püspöki palotába érkezett ez a kiállítás, mert próbáljuk az értékeinket megmutatni, illetve közelebb vinni az emberekhez, és a Nagybányai Festőiskola által nagyon jól kifejeződött a szépség és a titokzatosság. Végignézve a festményeket, elcsodálkozunk, meg szeretnénk érteni az alkotók gondolatait” – nyilatkozta szerkesztőségünknek Böcskei László megyés püspök. Hozzátette: ugyanilyen lényeges, hogy létrejönnek bizonyos kapcsolatok, hidak emberek és intézmények közt, s ezáltal gazdagítjuk a mi létünket, hiszen együttműködések nélkül elmagányosodunk. Az pedig kiváltképpen nemes szolgálat, ha ezek a kapcsolatok a művészeten keresztül érvényesülnek. „Célunk, hogy a mindennapi megszokottságból kiszakítsuk egy kicsit az érdeklődőket, s feltárjuk előttük mindazt, amivel a Jóisten mindig meglep bennünket. Ráirányítsuk a figyelmet arra, hogy voltak olyan tehetséges művészeink, akik az Istentől kapott talentumukat kamatoztatták. És mi is valamiféleképpen kötődünk ehhez a világhoz, hiszen nem szükséges művészettörténésznek lennünk ahhoz, hogy rádöbbenjünk a környezetünk csodálatosságára, illetve mindarra, ami az emberi képességnek és szorgalomnak köszönhetően megszületik” – fogalmazott a főpásztor.

„Összesen 103 műtárgyat hoztunk, százat a múzeumból, hármat pedig magángyűjteményekből. A múzeumokban rengeteg műtárgy van, ezeknek általában csak egy kis része látható, de miért hagyjuk, hogy úgymond a raktárban porosodjanak? Ezért köszönjük ezt a lehetőséget a püspökségnek” – mondta Robert Strebeli festőművész, a Nagybányai Szépművészeti Múzeum igazgatója. Arra hívta fel a figyelmet: meg lehet majd nézni Hollósy Simon Huszt vára című alkotását is, mely a 0. kilométerkőnek számít a Nagybányai Művésztelep életében. 1896-ban Hollósy elment Nagybányára, hogy Máramaros vármegye hivatalos megrendelésére képet készítsen a milleniumi kiállításra. Mivel későn kapta a rendelést, azt hitte, hogy nem lesz ideje befejezni, de végül mégis sikerült neki, és ezáltal mindent megváltoztatott a modern magyar művészetben. A hatóságok azonban nem voltak megelégedve, mert úgy ábrázolta a várat, mint amin nyomot hagyott az idő múlása. „Fontosabb volt Hollóssy számára az impresszió, mint a fényképszerű ábrázolás” – magyarázta az igazgató. Megjegyezte: „elhozták” az egész Ferenczy családot is, Károlyt, Bénit, Noémit és Valért, a kiállításon tehát nemcsak festmények láthatóak, hanem kisplasztikák, valamint egy kerámia és egy gobelin vázlata is.