2016.08.24. 16:16
Fejlesztési központtá válna Diószeg
A minisztériumi statisztika félreértelmezi Diószeg és Félegyháza községek már több mint évtizedes szétválását, ezért előbbit nem akarná fejlesztési központtá nevezni. Nem hagyják magukat, mondta lapunknak Mados Attila polgármester.
A minisztériumi statisztika félreértelmezi Diószeg és Félegyháza községek már több mint évtizedes szétválását, ezért előbbit nem akarná fejlesztési központtá nevezni. Nem hagyják magukat, mondta lapunknak Mados Attila polgármester.
Átszervezné a romániai közigazgatást a szakértői kormány. A fejlesztési minisztérium törvénytervezete szerint a városokat jogállásuk szerint hét, a községeket két csoportba sorolnák. Az egyik új közigazgatási egység lenne az úgynevezett „rurális pólusnak” nevezett község. Ez legkevesebb 2000 lakosú település, amely 25 kilométeres körzetében nincsenek városok, ezért az adott térség egészségügyi, oktatási, kulturális és kereskedelmi központjainak számítana. A „rurális pólus” besorolás elnyerése azért lesz majd fontos, mert a törvénytervezet szerint az ilyenek támogatást kapnak a központi költségvetésből infrastruktúrájuk fejlesztésére, kulturális-társadalmi életük fellendítésére. Ilyen központ-státusára tartana igényt megyénk egyik legnagyobb községe, Bihardiószeg is, ám, mint Mados Attila lapunknak elmondta: ez nem olyan egyszerű.
Önállósodtak
A polgármester kifejtette: a tervezet alapját a szakértők számára csakis a számok képezték és semmi köze nincs például Diószeg esetében a valósághoz. A lényeg, hogy a települések besorolástól függően fognak költségvetési támogatásban részesülni éppen ezért nem mindegy, hogy egy község fejlesztési központ vagy éppen hátrányos helyzetű település besorolást kap. Jelen pillanatban a tervezet Diószeget hátrányos helyzetű településnek tekinti, hivatkozva a több mint 30%-os lakosságszám-csökkenésre, csakhogy a statisztika azt nem veszi figyelembe, hogy ez nem a negatív demográfiai mutatóknak köszönhető, hanem az önállósult Biharfélegyháza község 2003-as leválásának Diószegtől! Ilyen hibás döntések születhetnek, ha csak a számokat veszik figyelembe és a szakemberek nem rendelkeznek helyismerettel, hangsúlyozta Mados Attila.
Módosító javaslatok
Hozzátette: "Településünk lakosságszáma állandósult 6500 és 7000 fő között. A fentiek tükrében úgy gondolom, hogy Diószeg nemhogy hátrányos települési besorolást nem érdemel, sőt, inkább fejlesztési központ kell legyen és például olyan egészségügyi szolgáltatásokkal kell bővüljön (kormánytámogatással), amelyek a környező községek, falvak lakosai számára is hasznosak legyenek." Tíz napos határidő van a törvénytervezet módosítási javaslatainak elküldésére, a diószegi polgármesteri hivatal el fogja küldeni javaslatait: Diószeg váljon fejlesztési központtá és azok a pályázatok, amelyeken most dolgoznak (házi idősgondozós, hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatása) további érvek arra, hogy igenis vezető szereppel kell rendelkeznie a településnek a szűkebb régióban. Mados Attila hangsúlyozta: kérik a parlamenti képviselők politikai támogatását is a cél eléréséhez, hiszen a kormány "fű alatt" olyan döntéseket akar hozni a politikum megkerülésével, amelyek gyökeresen változtatnák meg a lakosság és a magyar közösségek súlyát.
Rencz Csaba