115 éve nyílt meg a révi Zichy barlang

A révi Zichy-barlang hivatalos megnyitójának 115. évfordulójára emlékeztek szombaton, reggel 9 órai kezdettel, a Pro Rév Egyesület, a révi RMDSZ és a Révi Református Egyházközség szervezésében, a Bihar Megyei Tanács támogatásával. A megjelenteket Hasas János alpolgármester, a Pro Rév Egyesület elnöke köszöntötte, majd a Pro Rév Egyesület, a révi önkormányzat és a református egyházközség nevében koszorút helyeztek el a barlang bejáratánál. Az alábbiakban lássunk egy kis visszatekintőt a 115 évvel ezelőtt történtekre.

Az 1870-ben megnyílt Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal lehetőséget adott a „fekete paripán” utazóknak, hogy a vagonok ablakain keresztül megcsodálják a révi szorost, a mészkőhegyeket, a Körösbe alázúduló vízesést. Mindaz, amit néhány percig láttak, sokukat arra késztetett, hogy legközelebb turistaként, több napra jöjjenek e tájakra. Persze Réven is éltek emberek, akiket megbabonázott a természet szépsége, és arra sugallt, hogy a sziklaszoros minden zegét-zugát felkutassák. Handl Károly, a Stájerországból a Sebes-Körös-menti településre került vasúti pályafelvigyázó és Veres István révi református lelkész (nagy természetbarátok mindketten) 1903. januárjában írtak az EKE főtitkárának, Radványi Dezsőnek, javasolva, hogy az egyesület terjessze ki működését Révre is. A levélre reagálva a nagy turista, Czárán Gyula kijött és elkészítette a Rév és Vársonkolyos között azt a turistautat a Körös bal oldalán, amelyet napjainkban is Czárán-útnak neveznek. Az út az EKE költségén készült és feltárta a szoros szépségeit, írja Juhász Viktor, a Rév, Erdély sziklakapuja című könyvében. Az 1903. május 1-jei avatón még senki nem gondolt arra, hogy ahol a patak előtör a sziklák alól, ott egy egészen más világ kezdődik, a cseppkövek világa. 1903. november 10-én Handl Károly értesítésére Czárán Gyula újra kijött Révre, robbantásokat eszközölt a patak előtörésénél, és csodák-csodája, elébük tárult a barlang. Ezt követően 1905. augusztus 27-én gróf Zichy Ödön rövid beszéd kíséretében családjának kék-fehér színeivel feldíszített kulcsát átadta az EKE-nek, majd hivatalosan is felavatták e ritka természeti tüneményt. A megnyitóról Marton Manó, a Nagyvárad napilap 1905. augusztus 29. számában ezt írta: „A vonatok ontották a publikumot Budapestről, Kolozsvárról, Debrecenből, Szolnokról, Désről, Szatmárról, tudom is én honnan özönlött a vendég. Nemcsak mulatozás volt odakint, komolyabb esemény is történt ennél. Az EKE közgyűlése meg a barlangavatás. A közgyűlést lombdíszes lampionos ponyvasátor alatt tartották, ahol előbb banketten ünnepelték a vendégeket. (…) Báró Feilitzsch Artur, az EKE elnöke lelkes szép beszédben köszönte meg az egylet nevében gróf Zichy Ödön áldozatkészségét, hogy a gyönyörű barlangot 30 évre az EKÉ-nek átengedte… Ezután következett a barlang ünnepélyes fölavatása, amikor Veress István révi lelkész szárnyaló beszéde után átadták a kulcsait a fölfedezőnek, Handl Károly gondnoknak. A gyűlés véget ért, s ezután kezdődött az istenigazából való mulatság, a nóta, a tánc. Este az égbenyúló dolomit bércek tövében, a vasúti sínek mentén tűzijátékot rendeztek.”