Van-e gáz a távhővel?

A miskolci Észak-Agora egyik tagja vetette fel, hogy a távhőszolgáltatásról való leválással kapcsolatos miskolci önkormányzati rendelet megérne egy alkotmányossági kontrollt. Vajon: megállja-e a helyét? Az a passzus, amely szerint az önkormányzat csak abban az esetben járul hozzá a leváláshoz, ha az új fűtés kevésbé környezetszennyező, mint a távhő.

Alkotmánybíróság

Nos, nem agorázónk az egyedüli, akinek ilyen gondolata támadt. És nem feltétlenül most, hanem már korábban. Sereg Andrásnak, az Alkotmánybíróság sajtófőnökének útmutatása segítségével körülnéztünk az Alkotmánybíróság honlapján, és keresésünk eredményeképpen azt találtuk, hogy több, a távhővel kapcsolatos beadvány is érkezett hozzájuk. Ezek közül azonban csak kettő olyat fedeztünk fel, amely a leválásra vonatkozott. (A többi, közöttük miskolci, a díjmegállapítás jogosságát kérdőjelezte meg – a kifogást az Alkotmánybíróság elutasította.)

Törvény és rendelet

Nemcsak a beadványokat, hanem a határozatokat is átböngésztük. Ezek között – amennyiben jól böngésztünk – egy sincs, amely a kérdést megálaszolta-lezárta volna.
Ugyanakkor – másutt – találkoztunk olyan fogyasztóvédői véleménnyel, amely szerint ez a passzus (amely cseppet sem miskolci sajátosság) alkotmányellenes, mivel „A társasházi törvény ugyanis kimondja: a leválásnak semmi sem szabhat gátat, ha arra a tulajdonostársak legalább 80 százaléka rábólint. Törvényt pedig (fővárosi) rendelettel nem lehet felülírni.”
Orosz Lajos miskolci alpolgármester nem először szembesül a leválási szándékkal kapcsolatos kérdésekkel. Mint lapunknak elmondta, az említett, 2005-ös szabályozás elsődleges célja a környezetvédelem, második a távfűtési rendszer biztonságos működésének megőrzése.

Debrecenben több

Felvetésünkre, hogy szerintünk inkább utóbbiról, pontosabban arról van szó, hogy kényszerrel benntartják a panelházakat a rendszerben, úgy fogalmazott, hogy ez nem így van. Hanem úgy, hogy az önkormányzatnak kötelessége a közösség érdekeit nézni, vagyis védeni a levegő tisztaságát, illetve, elérni, hogy ne növekedjenek a többség terhei leválások miatt. (Egyébként, mint mondta, nem tud leválási szándékról.) Az alpolgármester hozzátette: van olyan település, ahol „lelépési díjat” szab meg az önkormányzat, mégpedig igen magasat.
Orosz Lajos megerősítette, amit Korózs András, a Mihő igazgatója korábban nyilatkozott lapunknak: számos nagyvárosban ugyanolyan rendelet van érvényben, mint Miskolcon. Például Debrecenben, ahol egyrészt magasabb a távhődíj mint Miskolcon, másrészt – tudomása szerint – senki nem akar szakítani az ottani távhős céggel, amely egyébként 2007 díjazott társasága volt.

Beszéltünk egy olyan budapesti cég ügyvezetőjével, amely gázkazánokat, illetve azokról üzemelő fűtési rendszereket kínál, például olyanoknak, akik szakítani szeretnének a távhőszolgáltatóval. Az igazgató elmondta: vidékről is keresték már meg őket (Miskolcról nem), de leginkább a fővárosban van munkájuk – bőven. A levegőszennyezéssel kapcsolatos kérdésünkre így felelt: „Vajon a távhőszolgáltató a saját szennyező tevékenységébe beszámítja-e az általa használt autók kipufogógázát és az egyéb károsanyag-kibocsátásokat? Mert – mint mondta – semmi nem bizonyítja, hogy az ő rendszerük szennyezőbb lenne, mint a távhőé. Amúgy pedig a beruházás megtérülési ideje körülbelül négy év, de már a kezdetektől kevesebbet kell fizetniük a lakóknak törlesztésként és a gázért, mint a távhőért.”

Kapcsolódó cikkek: