Kína olyan kémkamerát készített, ami részletesen mutatja az arcokat az űrből

Kínai tudósok olyan térfigyelő kamerát építettek, amely soha nem látott felbontási képességű. A nagy teljesítményű, lézer alapú technológiával

A Kínai Tudományos Akadémia Repülési Információs Kutatóintézetének tudósai tesztelték az új kamerarendszert a távoli északnyugat-kínai Qinghai-tónál – írja a South China Morning Post (SCMP). A teszt során a szintetikus apertúrájú LIDAR (SAL) rendszer egy 101,8 kilométerre lévő célpontot vizsgált a hatalmas tó túloldalán, és mindössze 1,7 milliméter átmérőjű részleteket is meg tudott mutatni. Kína félhivatalos lapja ezt a lenyűgöző teljesítményt nevezi az eddig használt vezető kémkameráknál és az objektív alapú teleszkópoknál százszor jobbnak.

Az utóbbi időben is sokat hallhattunk a LIDAR-ról, amely úgy végzi a távolságmeghatározást, hogy rendkívül pontos lézerrel ezredmásodpercek alatt kilövi a fényt, majd a visszaverődő fény hihetetlenül rövid idejéből kiszámítja a távolságokat. Számos önvezető autó ennek segítségével méri fel olyan pontossággal és gyorsasággal, folyamatosan a járművek és azok környezetében mozgó-álló objektumoknak a helyzetét, amire az emberi szem és agy képtelen lenne.

Ami a LIDAR-t bevető kémkamerát illeti, eddig is gyakran használták nagy felbontású térképek készítésére a katonai megfigyelési technológiában. A korábbi próbálkozások azonban viszonylag gyengék voltak az új SAL kamerához képest.

2011-ben a Lockheed Martin két centiméteres felbontást ért el 1,6 kilométerről LIDAR kamerával. A kínai tudósok később öt centiméteres felbontást értek el 6,9 kilométerről, írja az SCMP. Ehhez képest, mint írtuk, a SAL 100 kilométerről 1,7 milliméteres átmérőjű részleteket tudott megmutatni.

A jelentős előrelépés az erőteljes, 103 wattos lézernek, a fejlett valós idejű, mesterséges intelligenciával támogatott adatfeldolgozásnak, a lézerfény zaját csökkentő adaptív algoritmusoknak és a nagyon nagy optikai apertúrának köszönhető.

„Ez nem csak egy műholdat lát” – magyarázza egy kutató az SCMP-nek. – Ilyen felbontással észlelhet mondjuk egy mikrometeoroid okozta károsodást a műhold napelemein.” És persze potenciálisan lehetővé teheti Kínának, hogy páratlan pontossággal vizsgálja meg a külföldi katonai műholdakat.

Bár az eredmények lenyűgözőek, azért a lézeralapú kamerarendszereknek még jelentős korlátai vannak. A tesztet tiszta időben végezték el, mert a kedvezőtlen légköri viszonyok jelentősen megnehezítik a LIDAR működését. Ezenkívül a SAL jelen formájában nem tud nyomon követni mozgó célpontot – még.

Ennek ellenére a SAL rekordokat döntöget 100 kilométer távolságról – ennyire van a légkör és az űr határa a Föld felszínétől, amit más néven Kármán-vonalnak nevezünk Kármán Tódor után.