A világ egyik legősibb mecsetét találták meg Izraelben régészek

A világ egyik legősibb mecsetét találták meg Észak-Izraelben, a Tibériás városban folytatott ásatásokon a régészek, amely mellett keresztény templom és zsinagóga is működött – jelentette a Háárec című újság pénteken.

Az iszlám korai terjedésének idején, a hetedik században számos, később különösen szent helynek számító mecsetet építettek a frissen meghódított közel-keleti területeken, ezek közül a legismertebbek Mekkában, Medinában, Jeruzsálemben, Kairóban, vagy a ma Irakhoz tartozó Bászra városában találhatóak.

A közelmúltban a Kinneret, vagy Genezáreti-tó partjánál folytatott ásatások alapján arra a következtetésre jutottak az izraeli tudósok, hogy ezen városok sorába tartozott egykor Tibériás is, ahol a régi mecset alatt egy még régebbi, a hetedik század végére, az iszlám vallás térhódításának kezdetére datált mecset maradványaira bukkantak.

A feltárásokat vezető Katia Citrin-Silverman, a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója szerint ez a világ legősibb, régészek által feltárható mecsete, miután a hasonlóan ősi mecseteket ma is használják, és régészek nem tanulmányozhatják őket. Az archeológus a város alapításának kétezredik évfordulója tiszteletére rendezett konferencián mutatta be kutatásának eredményeit.

Az ősi Al-Dzsuma (péntek) nevű mecset Tibériástól délre, a Berniki-hegy lábánál található. Citrin-Silverman 11 éve kezdett dolgozni ezen a helyen, ahol előtte úgy gondolták, hogy a feltárási terület központjában lévő szerkezet az iszlámot megelőző bizánci korból származó piac lehetett.

Katia Citrin-Silverman azonban 8. századi mecsetként határozta meg a maradványokat, és a közelmúltban alatta még korábbi, hetedik századi muzulmán imahely alapköveire bukkant. A tibériási feltárás előtt az iraki Vászitban folytatott ásatásokon talált, Kr. u. 703-ban, vagyis a 8. század elején épített mecsetet tekintették a legősibbnek.

A tibériási maradványok korát a padlózat alatt talált pénzérmék és cserépmaradványok alapján határozták meg. Az ősi mecset körülbelül 22 méter széles és 49 méter hosszú, tökéletlen téglalap alakú volt. Előtte udvar terült el, amelynek mérete nem ismert. Ez a mecset kisebb volt, mint a később fölé, a helyére épített 78 méterszer 90 méter nagyságú utódja.

A Tiberiásban talált romok különösen fontosak, mert rávilágítanak a legősibb mecsetek struktúrájára, miközben a hasonló korból származó többi építményt számos alkalommal átépítették az idők során, és használatuk miatt nem kutathatóak az eredeti alapok.

Tiberiás a múltban az iszlám fontos városának számított, az arab hódítás után Urdunn tartomány fővárosa, politikai és gazdasági központ volt.

„Ez egy több vallású térség volt, a regionális együttélés nagyon megindító szimbóluma. A város központjában álltak a monumentális templomok, s a város együttes működésük idején élte virágkorát.

Akkoriban lenyűgöző zsidó kulturális tevékenység is zajlott Tibériásban, itt írták többek közt a 10. század első felében a híres Aleppo-kódexet is” – tette hozzá a régész.