A divatipar elmarad a környezetvédelmi vállalások teljesítésével

A Business of Fashion magazin Fenntarthatósági Index című, először megjelent kutatása a divatipar vezető cégeit hasonlította össze, az elemzést nemzetközi fenntarthatósági szakértői testület készítette.

A legnagyobb 15 céget hat területen – átláthatóság, emisszió, víz és vegyszerek, anyagok, munkavállalói jogok és hulladék – értékelte.

Egyetlen cég sem ért el 50 pontnál többet a 100-ból, a legrosszabbul a 9 pontos Under Armour és a 14 pontos svájci Richemont teljesített

– írta a Phys.org. A két vállalat nem kommentálta az eredményt.

A legjobban a Kering francia luxuscég teljesített 49 ponttal, a második 47-tel a Nike lett.

„A legnagyobb cégek közül sok még mindig nem tudja vagy nem közli, honnan származnak a termékeik és minél tovább követjük a gyártási láncot, annál kevésbé átláthatóak a dolgok, ez lehetővé teszi a kizsákmányolást és a jogsértéseket, és megnehezíti az iparág környezeti hatásának mérését” – írja a jelentés.

Az ENSZ fenntartható divatért dolgozó szervezetének egy 2019-es kutatása azt találta, hogy a divatipar a második legnagyobb vízfelhasználó, valamint a globális szén-dioxid-kibocsátás 8-10 százaléka írható a számlájára, „ami több, mint a nemzetközi repülőjáratoké és a tengeri hajózásé együttvéve”.

Az új kutatás szerint sok cég törekszik a kibocsátás csökkentésére, de nem sokat írnak arról, hogyan teljesítik a célokat.

Három cég – a Richemont, az Under Armour és az LVMH francia luxusvállalat – semmiféle emissziós célt nem tűzött ki.

A cégek kevesebb mint felének vannak világos céljai a vízfogyasztás és a káros vegyszerek csökkentésére, és csak négynek van időhöz kötött terve az olajalapú poliészterek – a világ leggyakrabban használt ruhaanyaga – újrafeldolgozható alternatívára cserélésére.

A legrosszabb eredményeket a hulladék területén érték el a cégek, a jelentés az Ellen MacArthur Alapítvány nemrég készült kutatását idézte, mely szerint évente a világon mintegy 40 millió tonna textilt dobnak a szeméttelepekre vagy égetnek el.

A munkavállalói jogok területén szintén komor volt a kép.

Mindezek ellenére a jelentés nem azért készült, hogy megbüntesse vagy dicsérje az egyes cégeket, hanem azért, hogy ösztönözze az innovációt – írták a kutatók.

Borítókép: illusztráció