Kettős könyvbemutató a Székely Nemzeti Múzeumban

Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum történésze Székely Zsolt kötete kapcsán rögtön egy, a nem szakemberek számára is érdekességgel bíró mozzanatot emelt ki: elmondta, az erdélyi magyar régésztársadalomban a régi rendszerben általános szokássá vált, hogy a régészeti tanulmányokat csak román nyelven közölték, mondván, a román ajkúak is kell értsék a dolgozatot. Az elgondolás azonban sok szempontból már akkor is sántított, hiszen a könyv végén lévő idegen nyelvű összefoglalókból mindenki tájékozódhatott. Székely Zsolt szerencsére szakít ezzel a hagyománnyal- emelte ki Cserey Zoltán-, és összefoglaló munkáját magyar nyelven jelenteti meg. 

A történész szerint napjainkban igen nagy szükség lenne rá, hogy az erdélyi magyar megyék régészei összefogjanak, és a honfoglalás kori, valamint a kora székely történelmet célzó kutatásokba fogjanak. „Sok az adósságunk, többek közt a székely várak terén is, de több pénzre és összehangolt cselekvésre lenne szükség”- összegzett a történész.

Székely Zsolt régész a Településfejlődés az Olt sepsiszéki szakaszán című kötetéről szólva elmondta, nemcsak szakemberek forgathatják haszonnal, hanem bárki, akit érdekelnek a gyökerei, és összefoglalva szeretne találkozni a környék településfejlődésének folyamataival.

Szólt a régészképzés problémáiról is: véleménye szerint bár sokan jelentkeznek régésznek, mégis kevesen válnak azzá, mert sok áldozattal, terepmunkával járó szakmáról van szó. Kutatásai során korábban kollégáival felmérte, milyen kevés magyar régész dolgozik Erdélyben, ezért egyik legfontosabb feladatának a szakemberhiány pótlását határozta meg, aminek eredményeképp már jó néhány fiatal kolléga dolgozik fontos erdélyi intézményekben, múzeumokban.

Szőcsné Gazda Enikő, a múzeum néprajzi részlegének vezetője A Székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapota című, Kozma Ferenc által írt könyv kapcsán elmondta, ő maga is rengetegszer használta a művet – már amikor hozzá tudott férni, hiszen általában valamelyik kolléga kezében vagy íróasztalán volt a kötet.

Kozma Ferenc igazi székely polihisztor volt, akinek műve rögtön a megjelenés után zajos sikert aratott, s a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta. Az író igyekszik teljes képet adni a Székelyföldről: szó esik többek közt mezőgazdaságról, kereskedelemről, állattenyésztésről, a térség megközelítési nehézségeiről, viseletről, táplálkozáskultúráról, s még a közerkölcsről is. A székely néppel kapcsolatban megállapítja, hogy „érdekes ötvözet”: érdeklődése és munkakedve átlagon felüli, ám modorán változtatni kellene, hiszen intoleráns, s az idegeneket nem szívesen fogadja be. Már Kozma is kiemeli a borvizek, fürdők jelentőségét, s felhívja a figyelmet ezek rendbetételére. „Tanácsát ma is megfogadhatnánk” - állapítja meg Szőcsné Gazda Enikő.

Az est végén Birtók József, a Státus Kiadó igazgatója az erdélyi magyar könyvkiadás lehetőségeiről beszélt.