A fajelmélettel ismerkedtünk

Február 12-én, Charles R. Darwin 200.

születésnapján a Megyei Múzeum

dísztermében 12 órától

dr. Rózsa Lajos, az Magyar Tudományos

Akadámia (MTA) Állatökológiai

Kutatócsoportjának főmunkatársa

tartott előadást

„Kórokozók, betegség és a

darwini orvoslás” címmel, ezt

követte 13 órakor dr. Rákosy

László, a kolozsvári Babe§-Bolyai

Tudományegyetem professzorának román

nyelvű előadása, melynek címe

„Tudományos gondolkodás és az

evolúció” volt. Az

előadások iránt nagy volt az

érdeklődés, úgy az

iskolások, mint a szakmabeliek körében.

A Power-point-os bemutatóval egybekötött

előadás első részében Darwin

életével, munkásságával

ismerkedhettünk meg, aztán a fajok

eredetéről kaptunk információkat.

Darwin munkássága

Darwin egyetemi tanulmányait az

orvostudomány területén kezdi, amit

elhanyagol, mert nem érez elég vonzalmat

eziránt, így a természetrajz

felé irányul, de mindig is fontos volt

számára a geológia.

Tanulmányai végeztével

ötéves hajóútra indul, majd

1942-ben geológiai megfigyeléseit, az

atolok (kör alakú zátonyok)

keletkezési módját írja le.

Az utazás után a

családalapítással foglalkozik,

majd megírja utazási

élményeit az „A naplóban ,

mely irodalmi világsiker lett, innentől

klasszikus természtebúvár karriert

fut be. 1837-ben megírja a „B

naplót , melynek témája a fajok

keletkezése, melyben az első

evolúciós törzsfa is

megtalálható.

Együttműködés

1858-ban Alfred Russel Wallace

őserdőkutató felveszi a már

sikeresnek számító Darwinnal a

kapcsolatot, és

együttműködésük

eredménye az emberi fajok eredetével

foglalkozó előadás. Az

előadás sikeressége több

tényezőnek tudható be: a

szerzők személyiségének,

annak, hogy ellentmond a Teremtés

könyvének és az emberekben

megfogalmazódik a kérdés, hogy a

majmoktól származunk-e. Sok

érdekes témát mutatott be dr.

Rózsa Lajos az adaptációtól

a törzsfákig, melyek nagy

segítséget nyújtanak a mai

orvoslásban. A törzsfák

segítségével lehet

feltérképezni egy vírus

fejlődési- és terjedési

nyomvonalát. Az emberi fajelmélet ma is

sokakat felháborít, annak

ellenére, hogy jelentős

mértékben hozzájárul a

geológia, szén- és

olajkutatás, pszichológia,

egészségügy,

mezőgazdaság,

természetvédelem

fejlődéséhez.