A politika mindenhol jelenvaló

Theodor Paleologu kulturális miniszter a

nagyváradi városháza

zsúfolásig megtelt nagytermében

tartott előadást teológia és

politika viszonyáról Carl Schmitt

német társadalomfilozófus

koncepciójára építve fel

mondandóját.

Paleologu Max Weber alaptéziséből

indult ki, aki szerint egy bizonyos vallásos

meggyőződés egy bizonyos tipusú

társadalmi viselkedésmód

kialakulását eredményezi. Schmitt

nem ért egyet ezzel az alaptézissel,

mondván, hogy nem eléggé

megalapozott különféle hiteket

és társadalmi

viselkedésmódokat

összehasonlítani, csakis

koncepciókat lehet összehasonlítani,

például társadalmi, jogi 

koncepciókat teológiai

koncepciókkal. Ennek figyelembe

vételével Schmitt leszögezi, hogy a

modern államról szóló

elképzelásek tulajdonképpen

szekularizált teológiai

elképzelések. Paleologu azzal

érvelt, hogy a modern állam a

vallásháborúkra való

reakcióképpen jött létre,

azzal a céllal, hogy ne a vallási

vezetők, hanem az állam szabja meg, kik az

ellenségei és barátai, azaz az

állam azért született meg, hogy

semlegesítse az egyház hatalmát.

Majd, a polgárháborúk

vizionálása után megnyugtatva a

kedélyeket, Paleologu elmondta: egy

demokráciában nincsenek

kibékíthetetlen ellentétek,

„attól, hogy Bolojan úr

liberális, én pedig egy másik

párt tagja vagyok, nem vagyunk

ellenségek, hanem versenytársak.”

Kopik az államerő

A másik fő Schmitt-i tétel a

politika mindenhol jelenvalósága.

Paleologu hozzátette, hogy a mai világban

ez a jelenség többek között

úgy nyilvánul meg, hogy megjelennek a nem

állami politikai szereplők,

például az Al-Kaida terrorszervezet, vagy

a multunacionális trösztök. Vagyis az

állam hatalma kopik, ma már nem

egyedül az dönti el, ki a barát

és ki az ellenség. Ez a modern

világ egyik legnagyobb kihívása,

ugyanis oda kell figyelni e nem állami politikai

szereplők erőszakosságára.

Paleologu jelezte, hogy az ortodox egyházi

személyek tagadják teológia

és politika viszonyát, ami éppen a

politika mindenhol jelenvalósága miatt

problematikus hozzáállás.

Várad, Várad, te

csodás

Az előadás után a

kérdések következtek. Többek

között felszólalt Octavian Bot, PD-L-s

képviselő is, aki arra volt

kíváncsi, hogy fér össze a

neoprotestantizmus a liberalizmussal. A teremben sokak

számára nyilvánvaló volt,

hogy a liberális párti, de

neoprotestáns Radu Ţârlera gondolva

tette fel a kérdést Bot. Talán

azért, mert nem ismerte a helyi politikai

viszonyokat, Paleologu elméleti síkon

adott választ a kérdésre kifejtve,

hogy a liberalizmusnak több válfaja van

és a különböző

egyházak is

különbözőképpen viszonyulnak

a liberalizmushoz. Paleologu kifejtette: 1989

után Romániában a 

liberalizmus a szocialista államelmélet

ellen fellépő legkoherensebb doktrina.

Romániában, ortodox ország

lévén, kevésbé tudott

gyökeret verni a

keresztény-demokrácia, de e

doktrinának Erdélyben lehet a legnagyobb

sikere.  Még előadása

bevezetésként a miniszter

Nagyváradot valóságos

múzeumnak nevezte, ahol a történelmi

városközpont nagyon jó

állapotban megőrződött. Az

előadás után pedig egy

kérdésre válaszolva

hozzátette, hogy mivel itt, ellentétben

például Bukaresttel

egyértelműen meghatározható,

meddig terjed a történelmi

városközpont, ezért egyetlen

polgármesternek sem lenne mersze

„hozzányúlni”, mert

legközelebb nem választanák meg.

Pap István