Bihar megyei körkép fejkvóta-rendszer ügyben

Amint arról már többször is beszámoltunk, szeptembertől gyermeklétszám utáni finanszírozást vezet be a tanügyminisztérium. Az 1618-as kormányrendelet érvénybe lépése több problémát vet fel, ugyanakkor a kisebbségi oktatást is érinti. Magyar osztályok, sőt egész oktatási intézmények szűnhetnek meg, ugyanakkor kényszeregyesítések is előfordulhatnak. Az is rá tesz egy lapáttal a tanügy helyzetére, hogy szintén ősztől országos szinten újabb 15 ezer pedagógusi állás szűnik meg. Hogy konkrétan hogyan érinti a Bihar megyei tanügyet a fejkvótarendszer bevezetése, egyelőre a szakemberek, illetve az általunk megszólaltatott iskolaigazgatók sem tudták megmondani. Például az érmihályfalvi Zelk Zoltán Iskola igazgatójától, Csengeri Csongortól megtudtuk, hogy mivel nagylétszámú az iskola, őket nem érinti negatívan a fejkvótarendszer bevezetése. Amennyiben a fizetéseket befagyasztják, akkor elég pénzalappal rendelkeznek az iskola fenntartására és a pedagógusok bérezésére. Ha a fizetéseket emelik, akkor esetleg újra kell gondolni az iskola működéséhez szükséges finanszírozási kérdéseket.

Költségvetési hiány

Hasonlóan nyilatkozott a Szalacsi Általános Iskola igazgatója, Rácz Barna is. Az ottományi iskolával együtt 422 az iskolába járó diákok száma. Bár szűkösen, de a fekvótarendszer bevezetésével fenn tudnak maradni és ki tudják fizetni az itt tanító 24 pedagógust. Más kérdés, hogy fejlesztésekre, illetve az iskola karbantartására honnan kerül ki majd a pénz...A Kiskereki községi iskola igazgatónője, Sztretye Erika megkeresésünkre elmondta, hogy a közel 400 fős tanintézet a jelenlegi helyzethez viszonyítva anyagilag nem jár rosszabbúl az új rendelkezés bevezetése után. Nem nyilatkozhatott hasonló derülátóan viszont az értarcsai iskola igazgatónője, Gáspár Tünde. A fejkvótarendszer bevezetésével ugyanis bizonytalanná vált az iskola helyzete. Hatalmas költségvetési hiánnyal (266 ezer lej) rendelkeznek, ezért egyelőre nem tudják hogyan alakul tovább az iskola sorsa. A tanárt ugyanúgy meg kell fizetni, ha 7-8 diáknak, mint ha 30 főnek tart órát...

Nem akarnak pánikot kelteni

A normatív finanszírozási rendszerrel kapcsolatosan több Bihar megyei és nagyváradi iskolaigazgatót, illetve szakembert is megkérdeztünk. Puskás Károly, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének helyi elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy szerinte a hasonló reformok bevezetését megelőzően nagyobb hangsúlyt kellene fektetetni az érintettekkel való konzultációra, a jobb megoldások kigondolása érdekében. Továbbá figyelembe kellene venni, hogy úgy a megyei, mint országos szinten más-más feltételek vannak az iskolákban: "Hogy csak egy példát mondjak, nem egyforma a fűtési költség Temesváron vagy Csíkszeredán, így a két iskola költségeit nem lehet egy kalap alá venni. Nem lehet egy konkrét szám alapján megszabni a támogatást. Ha ezt a döntést szigorúan bevezetik az iskolák léte forog kockán. Ha összevonnak iskolákat, akkor bentlakásokra lenne szükség, amiről tudjuk, hogy vidéken nem igazán működnek. Mindenféle kényszermegoldásokra szorulnak majd a tanintézetek. Egy másik megoldás lehet az iskolabusz, de ahhoz kell üzemanyag, de úthálózat is. Konkrét felmérésre lenne szükség, hogy hol, milyen lehetőségek vannak. Nagyon sok Bihar megyei iskola sorsa lehet az összevonás". - fogalmazott az RMPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke.

Javaslatok

Pető Csilla parlamenti képviselő véleménye szerint az 1618-as számú kormányrendelet 1-es és 2-es számú függelékében megjelenő a gyermeklétszám utáni finanszírozást kettős összefüggésben kell megvizsgálni. Meglátásait egy közleménybe foglalta össze: "Zajlanak az egyeztetések a szaktárca illetékesei és a szakszervezetek között, és ezeknek az egyeztetéseknek a nyomán egyelőre javaslatok születtek. Három javaslatot említenék, az egyik az iskolaigazgatók és helyettesek óraszámának növelése heti 6-ról 12 órára, illetve annak a gyakorlatnak a megszüntetése, miszerint az I-es fokozattal rendelkező pedagógusok, illetve a 25 évnél nagyobb régiséggel rendelkező tanárok heti 2 órával kevesebbet tanítsanak, a harmadik javaslat pedig az osztályösszevonások. Ami kisebbségi oktatásunkat illeti, már így is érzékenyen érintették a 2009 szeptemberi leépítések, eredményesebb lenne a fennebb említett javaslatok közül bármelyiket gyakorlatba ültetni. Mindenképpen úgy kell a finanszírozást megoldani, hogy a címzetes (tituláris) pedagógusok katedrája biztosítva legyen, és lehetőség nyíljon arra, hogy megtartsuk a jól képzett helyettes pedagógusokat".

Step by step osztályok

A kérdésben megszólaltattuk a nagyváradi kisebbségi oktatás szempontjábol fontos szerepet betöltő, Gheorghe Cosbuc Általános Iskola igazgatóját, Soós Sándort is, aki kifejtette, hogy intézetüket negatívan érinti a fejkvóta rendszer bevezetése. Egyrészt a step by step alternatív oktatás miatt van gond, amelynek esetében figyelmen kívül hagyták, hogy két tanítónő foglalkozik egy osztállyal. A létszámmal kapcsolatosan az igazgató elmondta, hogy az osztályok létszámát aránytalanul kell elosszák. Vannak olyan osztálytermeik melyek nem tudnak annyi gyermeket fogadni ami a keretlétszámba meg van határozva. A nagyobb osztálytermek esetében a maximális osztálylétszámot fogják alkalmazni, kisebbek esetében viszont marad az alacsonyabb létszám. A Mihai Eminescu Főgimnázium aligazgatója, Pálhegyi Farkas László arról számolt be, hogy őket nem érinti negatívan a normatív finanszírozási rendszer bevezetése. Az osztályokban tulnyomórészt 25-30 létszám a jellemző. Egyébként az egyes iskolák konkrét helyzetéről akkor tudhatunk meg többet, ha elkészülnek a beiskolázási tervek. Egyelőre az biztos, hogy a főleg vidéki, alacsony létszámmal rendelkező iskolákat érinti az összevonás, illetve a megszüntetés lehetősége. Egy nevét nem vállaló vidéki iskolaigazgató elmondta, azért nem nyilatkoznak még szívesen az iskolaigazgatók ebben a kérdésben, mert nem akarnak pánikot kelteni a diákok és szüleik körében, viszont tény, ami tény: baj van.

Mészáros Tímea