Összefogás a közös célokért

Biró Rozália alpolgármester idézetekkel színesített beszédében azon meggyőződésének adott hangot: nagy feladatunk, hogy úgy értelmezzük 1848-at, ennek történelmi jelentőségét, hőseink szellemiségének nagyságát, hogy az érthető, átérezhető és követendő legyen saját példánkkal és magatartásunkkal. A nagy ágyúdörgések kora ugyan lejárt, de mindez nem jelenti azt, hogy nem létezik eszme és cél, nincs érte harc és küzdelem. Életerőről kell tanúbizonyságot tegyünk napjainkban is, amikor el kell hárítsuk az akadályokat, hogy törvény adta jogunknál fogva használhassuk az anyanyelvüket. "Ma nem a szablya vagy kard, hanem a szó és az érv a fegyver. Jobb és célravezetőbb a meggyőzés, ha tanítunk, de nem kioktatunk, ha határozottak vagyunk, de nem fölényesek, ha mondanivalónk tudást, és nem tudalékosságot sugall. Tudatosítanunk kell az együvé tartozás fontosságát, elmélyíteni az egymás iránti felelősségtudatot, megértetni, hogy igyekezetünk eredményét csak akkor érezhetjük sikernek, ha olyan közegben élünk, ahol együtt örülnek velünk", fogalmazott.

Arany középút

Zatykó Gyula, a Magyar Polgári Párt (MPP) váradi vezetője úgy vélte: az igazi szabadság abban áll, hogy függetlenül másoktól, meg tudunk-e valósítani általunk kitűzött, más népeket hátrányosan nem érintő nemzeti célokat. Jogainkért való küzdelmünket tovább kell vinnünk, annak érdekében, hogy nemzeti identitásunkat meg tudjuk őrizni. "Talán, mint az élet más területén, itt is az arany középút a megoldás. Kollaboráció abban, ami nekünk nem árt, és kemény protestáció a nemzeti érdekeinket sértő gondolatok és tettek ellen. Kitartás az autonómia megvalósítása, a magyar állami egyetem, a társnemzetként való elismerés mellett. A harcot megvívni azonban csak erős összefogással lehet, ezért mint a kollaboráció, mint a protestáció hívei félre kell tegyék az ellentéteket. Nem legyőzni, hanem meggyőzni kell egymást, összefogni egy nemzeti minimumért, és aztán szívvel-lélekkel együtt küzdeni ennek megvalósításáért, ahogyan együttműködtek hőseink 1848-ban és még többször a történelem folyamán", közölte a politikus.

Egyenlő feltételeket

Szabó Ödön, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet: napjainkban is, amikor a történelmi változások következtében kisebbségi sorsba kerültünk, és önrendelkezési jogainkat kérjük, ugyanazon reflexszerű, egyéni szabadságjogi válaszok és szuveranítási félelmek kerülnek a többségi nemzet retorikájába. "Százhatvan évnél is több, amióta elévült ez a válasz. Maga Kossuth is beismerte tévedését, már 1850-ben megfogalmazott terve volt a magyar-lengyel-cseh-horvát-szlavon-szerb-dalmát és román területek konföderációja, mely közös védelmi kötelezettségre, vámvonalra és diplomációra épült volna fel. A résztvevő államok teljes belső önrendelkezését mondta ki, több mint száz évvel megelőzte a világot, s kidolgozta a mai egységesülő Európának az alapgondolatát.", emlékeztetett. Hangsúlyozta ugyanakkor: nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy egymás ellen forduljon magyar a magyarnak, hogy lemondjunk bármelyik közösségi tagunk szellemi, gazdasági és emberi erejéről. Történelmi bűnt követ el nemzetünk ellen, aki testvért testvér ellen, apát fiú ellen uszít, hiszen Erdélyben és a Partiumban létkérdés az összefogás. "Üzenem azoknak, akik a külön ünneplőket magyarságért, közösségi helytállásért kitüntették egykoron: felelősek mindazért, amit egyszer megszelídítettek. Nem közjó a külön ünnep, nem ezért haltak hősi halált a márciusi ifjak", mondta.

 Üzenet Traian Băsescunak

Traian Băsescu államfőnek is üzenve Szabó Ödön kifejtette: új szerződés kell többség és kisebbség közt, mely mindannyiunk számára világos kereteket teremt, egyenlő feltételekkel. Biztosíték kell nekünk arra nézve, hogy "nemzetünk asszimilációja ellen pozítiv diszkriminációt alkalmazva támogatást kapunk Romániától, attól az államtól, mely nekünk is otthonunk és hazánk, melynek mi is született állampolgárai vagyunk. Ezért azonban, bármennyire is furcsa egyeseknek, kell adni valamit. Ki kell mondani: mi is kell adjunk egy biztonságérzetet a többségi nemzetnek, hogy hű állampolgárai maradunk és leszünk az így teljességgel a miénké is váló országnak."-közölte.

Ciucur Losonczi Antonius