2011.07.06. 17:32
Pozitív példa Nagykárolyból
A Nagykárolyi Elméleti Líceum diákjainak az idei híres-hírhedt érettségin is sikerült jól szerepelniük, az iskola végzőseinek 91 százaléka „érettnek” bizonyult a szigorúbb feltételek közt is.
A Nagykárolyi Elméleti Líceum diákjainak az idei híres-hírhedt érettségin is sikerült jól szerepelniük, az iskola végzőseinek 91 százaléka „érettnek” bizonyult a szigorúbb feltételek közt is.
A katasztrofális érettségi eredményeket tárgyalja, elemzi mindenki ezekben a napokban, azt találgatva, hogy mik is az okai, kik a felelősei ennek a helyzetnek. Érdemes foglalkozni azonban az olyan oktatási intézményekkel is, ahol az idei érettségi is jól sikerült, talán így a keresett megoldásokhoz is közelebb kerülünk. A Nagykárolyi Elméleti Líceum „hatékonysága” például 91 százalékos volt (mindössze tizenhárom diáknak nem sikerült átmenőre vizsgáznia), tizenhat diák átlaga pedig kilences fölött van. Ebből a tizenhatból nyolcan magyar tagozatosak. Ezzel az eredménnyel az Elméleti nemcsak megyei, de országos szinten is magasan kiemelkedik az átlagból.
Zsidó Sándor, a Nagykárolyi Elméleti Líceum igazgatója elmondta, hogy ezek az érettségi eredmények a diákok és a tanárok négy éves kemény munkáját tükrözik. A sikerhez azonban nem elég ennyi, a kulcs a tanár-diák-szülő háromszög kiegyensúlyozott „működése”. A jó és motivált diák és a felkészült tanár az alap, de a szülő megfelelő hozzáállása, odafigyelése, realizmusa is szükséges, hogy az eredmények jók legyenek.
Zsidó Sándor szerint a nagykárolyi Elméletibe már eleve jól felkészült diákok jelentkeznek hagyományosan. Az itt eltöltött négy év után a diákok gyakorlatilag szakma nélkül távoznak, magyarázza az igazgató, tehát a líceum legtöbbjük számára egy „dobbantó” az egyetem felé, ezt szem előtt tartják, és ennek megfelelően tanulnak végig.
Az igazgató úr személyes véleményét is kifejtette az idei érettségivel kapcsolatban. Eszerint „az eredmény magáért beszél”, ideje volt felmérni országos szinten a tanulók valós tudását. Zsidó Sándor szerint be kellene vezetni az emelt szintű érettségit az elméleti középiskolák számára, egy „alacsonyabb szintűt” azok számára, akik nem akarnak egyetemet végezni, és ezzel párhuzamosan a szakképzést kellene gyakorlatibbá és minőségibbé alakítani: „Így lenne, aki megtervezi a házat, lenne, aki ezt a tervet olvasni tudná, és irányíthatná a jó mesterembereket, akik felépítenék azt. Az hosszú távon nem fog működni, hogy mindenkinek egyetemi oklevele lesz, és nem lesznek szakmunkások.”
Komlódi Kinga a Nagykárolyi Elméleti Líceum volt diákja, most érettségizett, iskolájából a második legjobb eredményt érte el, átlaga 9,85. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy szerinte a tételek nem voltak igazán nehezek az idén sem, ötöst-hatost pedig tényleg nem lett volna nehéz elérni. Szerinte az Elméleti sikerének kulcsa egyrészt a tanárok minőségi munkájában, másrészt a diákok szorgalmában keresendő.