Fizetési mérleg és árfolyam

Nagyvárad- Csütörtök este az RMDSZ Bihar megyei szervezete alapította Szacsvay Akadémia közgazdasági modulja keretében Czeglédi Pál, a Debreceni Egyetem docense tartott előadást az Ady líceumban.

A megjelenteket szokás szerint Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte, majd Czeglédi Pál, a Debreceni egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Karának docense tartott grafikonokkal illusztrált előadást a fizetési mérlegről, az árfolyamokról és az árfolyamrezsimekről, bebizonyítva azt, hogy ebben a témakörben nem biztos, hogy mindig örülnünk kell annak, ha valami pozitív, mert sokszor a mínusz jelenti a jót. Főleg arról beszélt: mi a fizetési mérleg és mi a jelentősége? Hogyan magyarázzák a közgazdászok az árfolyam változását? Az árfolyamrendszerek és a gazdaságpolitika inkonzisztenciái.

Arra hívta fel a figyelmet: a Magyar Nemzeti Bank hivatalos meghatározása szerint a fizetési mérleg és az ahhoz kapcsolódó állományi statisztikák a magyar gazdaság szempontjából rezidens és nem-rezidens természetes és jogi személyek közötti gazdasági műveleteket, továbbá követelések és tartozások állományát, valamint azok változását mutatják ki függetlenül attól, hogy devizában vagy forintban zajlott-e a tranzakció, illetve áll-e fenn követelés vagy tartozás. A laikusok számára ebből az szűrhető le, hogy a fizetési mérleg tulajdonképpen az összes olyan tranzakció nyilvántartását jelenti, amelyek az adott ország rezidensei és nem-rezidensei között jöttek létre. Szerkezetét tekintve többfajta lehet: folyó fizetési mérleg, tőkemérleg, pénzügyi mérleg, tévedések és kihagyások egyenlege, a teljes fizetési mérleg egyenlege (előbbi négy összessége), valamint beszélünk még a nemzetközi tartalékok változásáról is.

Gazdasági trilemma

A folyó fizetési mérleg a reálgazdasági tranzakciókat (az áruforgalomhoz és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyleteket), a befektetések tulajdonlásához kapcsolódó- kamat és osztalék- jövedelmeket, a munkavégzésből származó jövedelmeket és a viszonzatlan folyó átutalásokat veszi számba. A tőkemérleg egyfelől a viszonzatlan tőkaátutalásokat, másrészt a nem-termelt, nem-pénzügyi eszközök tulajdonjogának értékesítéséhez kapcsolódó bevételeket és kiadásokat tartalmazza. A pénzügyi mérleg azt mutatja, hogy a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes aktívuma (nettó finanszírozási képessége) milyen pénzügyi eszközök változásában testesül meg, illetve hiányát (nettó finanszírozási igényét) mely pénzügyi eszközök finanszírozzák. A Tévedések és kihagyások sor pedig tartalmazza azt a statisztikai hibát, mely a fizetési mérlegben az eltérő adatforrások, esetenként aggregált információk felhasználása miatt keletkezik. A sor tehát utólagosan és formailag teremti meg a kettős könyvelés elvének való megfelelést- azaz a tartozik és követel oldal egyezőségét- a fizetési mérleg egészének szintjén.

A közgazdász kitért a GDP, valamint a fogyasztás, a befektetések, a kormányzati vásárlások, az export és az import közötti összefüggésre is, arra a következtetésre jutva, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege önmagában semmit se mond, se nem jó, se nem rossz, mert attól függ, hogy milyen folyamatok vannak mögötte. Ugyanakkor elmagyarázta azt is, hogy a vásárlási paritás miért jelenti azt, hogy valamilyen vásárlóerőnek ki kell egyenlítődnie és ennek alapján értékeljük az árfolyamot. Ugyanakkor hangsúlyozta: az ún. lehetetlen szentháromság gazdaságpolitikai trilemma alapján egy gazdaságpolitikai rezsim maximum kettőt tartalmazhat a következő három elemből: a nemzetközi tőkeáramlások szabadsága; fix árfolyam; autonóm, belföldi célra irányuló monetáris politika.

Bretton Woods

Az előadáson az is elhangzott: az aranystandard nem más, mint 1870-1914 között a résztvevő országok arra vonatkozó elköteleződése, hogy a hazai valuta értékét meghatározott mennyiségű aranyban fixálják, a pénz különböző formái pedig átválthatóak legyenek aranyra. 1944 júliusában viszont 44 ország képviselői abban egyeztek meg Bretton Woodsban, hogy kialakítják az új nemzetközi pénzügyi rendszert. Ez azt jelentette, hogy a valuták árfolyamát a dollárhoz rögzítették, a dollárét pedig az aranyhoz, és létrehoztak három szervezetet, az IMF-et, a Világbankot és a GATT-ot. Instabilitása miatt azonban Bretton Woods-i pénzügyi rendszer 1973-ban „kimúlt”.

Ciucur Losonczi Antonius