2012.09.09. 14:06
Csipkerózsika kicsit másképp
Csipkerózsika százéves álma után is lehet friss, modern és szórakoztató. Ezt bizonyította be Mosonyi Aliz Csipkerózsika című bábjátéka is.
Csipkerózsika százéves álma után is lehet friss, modern és szórakoztató. Ezt bizonyította be Mosonyi Aliz Csipkerózsika című bábjátéka is.
A Liliput Társulat évadkezdő előadásának szakmai bemutatójára szeptember 8-án került sor, amelyet a jelenlevő gyerekek és felnőttek egyaránt élveztek. Mosonyi Aliz Csipkerózsika című bábjátéka Bartal Kiss Rita rendezésében újraéledt, az eredeti történet érdekes adaptációjaként, amely egy másik mesévé növi ki magát. A főszereplő jelen esetben Zsuzsi a királyi boszorka, aki varázsol és takarít a királyi udvarban. A jól ismert átkot: „16 éves korában szúrja meg a kezét, s mikor kiserken a vére, aludjon el örökre” hirtelen felindulásból szórja a születendő Csipkerózsikára, mivel elfelejtették meghívni a Királynő születésnapjára. Zsuzsi, mint boszorka a mesétől eltérően nem gonosz, csak hirtelen haragú és meggondolatlan, hiszen jó barátját a Királyi Egeret is majdnem megátkozza: „Hát akartam én rettentőt mondani arra a pici leányra? Csak kicsúszott a számon, akaratlan, nem hiszi?” Megbánva tettét Zsuzsi elhagyja a palotát és csak tizenhat év múlva lesi meg mindent látó szemüvegével, hogy alakul az udvar sorsa. A kés, villa, olló, kard, szurony, szigony mentes királyi udvarba vissza is tér, ahol egy tövises rózsát talál, ami „rettentő veszedelem” Csipkerózsikára nézve. Eldugja a rózsát, de az átok mégis beteljesül, mikor a hercegnő megtalálja és megszúrja az ujját. Az udvar százéves álmát Zsuzsi boszorka és Egér úrficska őrzi, mígnem egy királyfi érkezik, aki megtöri az átkot. A két fiatal azonnal megtartja a lakodalmat, amelyre ezúttal nem felejtik el meghívni Zsuzsi boszorkányt sem.
Díszlet
Grosschmid Erik díszlete egyszerűségre törekszik és könnyen alakítható a helyszínek sokszori váltakozásakor. A bábok a klasszikus bunraku egyszerűsített változatai, melyet két ember mozgat. Ez a technika lehetővé teszi a szituációk pontos tükrözését, a plasztikus bábmozgatást és a hiteles szerepformálást. A bunraku Japán sajátos bábjátékszínháza. A bábuk mintegy egy-másfél méter magasak, fából készülnek, élénk, színes hagyományos ruházatot öltenek rájuk és közvetlenül kézzel irányíthatók. Mosonyi Aliz Csipkerózsikája nem csak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is élményt ígér.
Szereposztás
Királyi Boszorka – Stéfán Bodor Mária, Szentpéteri Lenke; Királyi Egér – Daróczi István; Király – Lélek Sándor-Tibor; Királyné – Németi Emese; Csipkerózsika – Gnädig Kornélia; Királyfi – Hanyecz-Debelka Róbert.
Nagy Noémi