Tojásfestés az asszonyvásári óvodában

A tavaszi tél közepette is tojásfestéssel készültek húsvétra az asszonyvásárai óvodások. Jutott festék a kezekre, arcokra is.

Bár erősen ragaszkodik a tél ahhoz, hogy megmutassa: még mindig ő az úr, mégis, néha kibukkannak az előbújó viráglevelek és kinyílt virágok – virágzik az ibolya - a reggelre lehullott és napközben olvadó hó alól. Bár még eléggé csípős reggel fele a levegő, mégis letagadhatatlanul érződik benne a tavasz bódító illata. És, ha tavasz, akkor jön egyik legkedvesebb ünnepünk, a Húsvét. Ennek jegyében készülődik kicsi és nagy minden esztendőben, hogy méltóképpen tudjon ünnepelni. Ünnepelni elsősorban a Megváltót ki feltámadott, megváltott, és ünnepelni a megváltottat, ki maga az ember. Az egyik legizgalmasabb és legérdekesebb húsvéti dolog - leginkább a kicsiknél - a tojás festése.

Nagy igyekezettel

Ezt gyakorolva készülődtek az ünnepre az asszonyvásárai Katica óvoda kis- és nagycsoportosai ebben az esztendőben is, az otthonról hozott tojásokat öltöztették ünnepi díszbe. A nagy igyekezetben került festék a kezekre is bőven, de még az arcocskákra is. De mint minden jónak, ennek is vége szakadt egyszer, talán azért, mert már nem volt több tojás, amit be lehetett volna festeni, pedig még maradt elég türelem és energia is a folytatásra. Jöhetett a mosdás és törölközés, majd a kész alkotások ismételt megnézése, elcsomagolása az otthoniaknak való bemutatás céljából. Így készülődtek az óvodások a húsvétra, a tavaszra, miközben odakint újra szálingózni kezdett a hó...

Székely István lelkipásztor