Rangos díj Ráday Mihálynak

Nagyvárad- A II. alkalommal megszervezett A Holnaposok Irodalmi Fesztivál keretében Ráday Mihály városvédőnek adták át szombaton a megyei RMDSZ ügyvezető elnöksége által alapított Rimanóczy-díjat.

A Városi Művelődési Házban megjelenteket Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte. Arra hívta fel a figyelmet: az idén első alkalommal átadott Rimanóczy-díjat nem titkoltan azzal a céllal is alapították, hogy megteremtsék azt a kultuszt, mely megilleti a Rimanóczy-családot Nagyváradon. Az elismerésben ugyanakkor ezentúl olyan személyiségek vagy intézmények fognak részesülni, akik/amelyek támogatják a város- és a műemlékvédelmet, a régi épületek szakszerű felújítását. A mércét máris magasra emelték, hiszen először a magyar kulturális környezet legismertebb városvédője, Ráday Mihály veheti át a díjat, akire méltán tekinthetünk úgy is, mint a Rimanóczyak szellemiségének örökösére.

Ráday Mihály tartalmas és értékes életpályáját jó barátja és kollégája, Péter I. Zoltán helytörténész értékelte. Egyebek mellett kiemelte: 1979-ben létrehozott, hírneves városvédő műsorának- Unokáink sem fogják látni-, mely a jó és rossz példák bemutatásával lassanként elérte, hogy az emberek jobban megbecsüljék a műemlékeket és általában az épített örökséget, nagy visszhangja volt a határon túl is, így Váradon is igen nagy nézettségnek örvendett. Társaival 1983-ban megalapította a Budapesti Városvédő Egyesületet, majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. 1989 után gyakori vendég volt a Partiumban, amikor csak átutazóban járt Váradon, akkor is mindig szakított annyi időt, hogy tájékozódjék az újdonságok felől, melyekről rendre beszámolt televíziós műsorában. Riportjait szakmai igényesség, a munka iránti szeretet, a mindenre való odafigyelés jellemezte. „Meglepő volt számomra, hogy mennyire alaposan ismeri a várost, ahogyan tudatosan kereste a forgatáshoz az ideális helyet a történelmi városközpontban, miközben operatőri szemével mindig kereste az újat, az egyedit is. Igen, mert Ráday Mihály nem csak művészettörténészi, hanem filmoperatőri diplomát is szerzett”, mondta Péter I. Zoltán. Hozzátette: a műemlékvédelem terén számos könyve is megjelent, de ennél is nagyobb a díjainak és kitüntetéseinek száma, melyek közül a legjelentősebbek: Podmaniczky-díj (1988), Pro Urbe Budapest (1990), az Europa Nostra örökségvédelmi szervezet díja (1994), Kossuth-díj (1996), Prima-díj (2005), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2009).

Váradi

A méltatás után Ráday Mihály meghatódva fogadta a percekig zúgó tapsot. Megjegyezte: ha nem budapesti lenne, akkor biztosan nagyváradi, mert rengeteg helybe szeretett bele az évtizedek folyamán, de nálunk különösen otthon érzi magát. Ugyanúgy aggódik az itteni, pusztulásra ítélt, vagy lerobbant állapotban levő épületekért, mint a pestiekért. Hangsúlyozta: jó volna, ha mindenki érezné, mennyire fontos a múlt, az épített örökség megóvása. „Nagyon fel vagyok dobva, öröm, büszkeség és megtiszteltetés számomra, hogy átvetem a Rimanóczy-díjat. Remélem annak a híre, hogy itt legalább megbecsülnek engem, odaát is eljut”, fogalmazott.

Ciucur Losonczi Antonius