2014.04.06. 12:31
Apró entitások, nagy veszélyek
Szabadnapot kapnak hétfőn az egészségügyi alkalmazottak az Egészség Világnapja alkalmából – jelentette be dr. Rahotă Daniela, a Bihar megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója a pénteki sajtótájékoztatón.
Szabadnapot kapnak hétfőn az egészségügyi alkalmazottak az Egészség Világnapja alkalmából – jelentette be dr. Rahotă Daniela, a Bihar megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója a pénteki sajtótájékoztatón.
Amint a DSP igazgatója elmondta, először kapnak szabadnapot a hazai egészségügyi alkalmazottak ezen a napon – persze ez nem azt jelenti, hogy szünetelni fog az egészségügyi ellátás, hiszen a sürgősségi ellátást és a kórházi ügyeletet folyamatosan biztosítják, akárcsak hétvégén, vagy más ünnepnapokon. „Megérdemeljük a szabadnapot, hiszen a telefonszolgáltatók munkatársai ingyen beszélhetnek telefonon, a CFR alkalmazottai ingyen utazhatnak, nekünk viszont eddig semmi kedvezmény nem járt” – fejtette ki az igazgató. Az egészségügyi alkalmazottaknak egyébként harminc napon belül kell behozniuk a kimaradást, hangzott el.
Vektorok, betegségek
A sajtótájékoztató következő része során az egészség idei világnapjának témájáról, azaz az ízeltlábúak és egyéb vektorok által terjesztett járványos fertőzésekről esett szó. Dr. Zoie Bitea aligazgató, illetve az epidemiológiai osztály több munkatársa szólt a legismertebb, vektorok által terjesztett betegségekről. Nagyon sok ilyen betegség van a világban, ezek közül Romániában ötöt figyelnek kiemelten az epidemiológusok. Az egyik a malária, melynek 2010-ben 660 ezer halálos áldozata volt világszerte, s amely a legjelentősebb, vektorok által terjesztett betegség. A vektorok ebben az esetben az Az Anopheles-moszkitók. Tavalyelőtt Romániában 32 esetet regisztráltak, mindahányat olyan személyeknél, akik külföldön tartózkodtak. Huszonkilencen közülük Afrikából „importálták” a betegséget, hárman pedig Ázsiából.
Járvány
Tavalyelőtt 15 halálos áldozata volt Romániában a nyugat-nílusi láznak, melyet a West-Nile vírus okoz, Bihar megyében viszont nem volt egyetlen ilyen eset sem. 1996-ban a fertőzés járványos méreteket öltött az ország déli részén és Moldvában, leggyakrabban vírusos agyhártyagyulladásban nyilvánult meg és az esetek felében halálhoz vezetett. Ez a fertőzés leggyakrabban szúnyogcsípés útján terjed. Amikor a szúnyog fertőzött madarat csíp meg (a vírus gazdái a madarak), a vírust továbbviheti más állatra vagy emberre.
Szó esett még a Lyme kórról, mely a kullancscsípés útján terjed, s ennek kapcsán elhangzott: nagyon fontos, hogy a kullancsot szakszerűen távolítsák el és utána megelőző kezelést kapjanak az érintettek. Bihar megyében tavaly 982 kullancscsípést jelentettek, de ez csak elenyésző aránya lehet az összes ilyen esetnek. A Lyme-kór Szebenben a legelterjedtebb, itt egy év alatt 698 esetet regisztráltak, hangzott el.
Tudatosítani kell
Megemlítették még a szintén kullancsok által okozott vírusos agyvelőgyulladást, valamint az afrikai kullancslázat is. Előbbi Romániában tavalyelőtt három esetben fordult elő, utóbbi pedig 129 esetben, de Bihar megyében nem voltak esetek.
Fontos tehát tudatosítani, hogy apró entitások nagy veszélyek forrásai lehetnek – ez egyébként az idei, április 7-i világnap mottója is.
Később dr. Simona Pop, a Bihar megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság (DSVSA) munkatársa tartott előadást az állatoknál előforduló járványos betegségekről, majd dr. Iulian Zaporojan járványügyi szakorvos szólt tapasztalatairól.
Neumann Andrea