OMÉK 2015: itteniek a budapesti forgatagban

Hetvenhetedszer tartották meg Európa ezen régiójának legnagyobb és leghosszabb mezőgazdasági, élelmiszeripari és turisztikai kiállítását és vásárát, az OMÉK-et Budapesten – de idén először volt a mi térségünk is reprezentatív ott. Mi is benéztünk a Hungexpóra, ez utóbbi ok miatt.

Szórakozásnak is elmegy, egyféle fesztivál is ez Budapesten (csak olcsóbb) – legalábbis annak veszi az ott megforduló több tízezer ember jórésze, hiszen a napi ezer forintos belépőért kap egy csomó ivós-evős helyet, rengeteg csarnokban és szabadtéren programokat, gigantikus erőgépek bemutatójától virágkötészeti, termékismertetői meg mindenféle más mezőgazdasági programokon át szarvasmarha-, lovas-, kutyás bemutatókig, külön gyerekprogramokig, ingyenes ételkóstolókig, esténként meg koncertek is vannak. Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárról (OMÉK) van szó, amelyre mi is ellátogattunk a múlt héten Budapestre. Nem szórakozni mentek oda ugyanakkor azok, akik ottlétünk apropóját adták: idén először ugyanis alaposabban szervezett formában jelen voltak az egyhetes rendezvényen a mi térségünk képviselői is, kiállítókként, akárcsak a Kárpát-Medence más régióinak reprezentánsai. Az amúgy immár 77. OMÉK szeptember 23. és 27. között várta a látogatókat a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban – és ez nemcsak Magyarország legnagyobb élelmiszeripari, mezőgazdasági és turisztikai kiállítása és vására, de Közép-Kelet Európában is a legkiterjedtebb és legrangosabb ilyen. A rendezvény iránti érdeklődést az is növeli, hogy egy ideje már csak kétévente tartják meg: itt bemutatkozik a magyar agrárium (immár határok nélkül). A több mint 900 kiállító összesen mintegy 40 ezer négyzetméteren várta a látogatókat. Akik alapvetően kétfélék: a sima nézelődők, érdeklődők, akik rengetegen voltak idén is, valamint a gazdák, termelők, szakmabeliek, akik üzleti kapcsolatteremtés és szakmai egyeztetések céljával jönnek a legnagyobb ilyen rendezvényre.

Itteni színfoltok

Az 1896-ban először megrendezett OMÉK-on mindenki kint van, aki számít a lefedett szakmákban, ám sokáig csak Magyarországról voltak kiállítók. A budapesti szakminisztérium kezdeményezésére és közreműködésével aztán tavalyelőtt megpróbálkoztak a bővítéssel, és immár a határon túli magyar régiók is képviseltetik magukat. Az expón külön közös standon várták a látogatókat: mintegy 20 egyesület képviseltette magát az elszakított területekről. Tőlünk a Partiumból az Érmelléki Gazdák Egyesülete volt kint. Rajtuk kívül kínáltak még bort, pálinkát, hentesárut, mezőgazdasági felszereléseket és szolgáltatásokat a romániai magyar területekről a Bánsági Magyar Gazdák Egyesülete, a Romániai magyar Gazdák Egyesülete az aradi és marosi szervezetének, valamint a csíkszéki, az udvarhelyszéki és aranyosszéki gazdaegyesületek képviselői. Ezen egyesületek standjain mutatkoztak be az egyes helyi termelők. A legtöbb kiállítónak egyébként fizetnie kell a helyekért, az expón lévő standokért, de nekik – a magyarországi kormánytámogatás miatt – nem kellett. Ami szűkebb pátriánkat, a Partiumot illeti, innen az Érmellékről négy termelő és borai tűntek ott fel, több gyümölcstermelő volt jelen termékeivel, valamint méztermelők, továbbá nagyszalontai hús-és hentesáruk, sajtok és előállítóik, perecsenyi hagyma szilágysági termelői. Összesen vagy másfél tucat termék, illetve termelő volt jelent térségünkből.

Erdélyi hungarikumok

Idén Nagyváradról az Erdélyi Magyar Néppárt két vezetője, Zatykó Gyula országos alelnök és Csomortányi István Bihar megyei elnök is részt vett az OMÉK-on. A háttérprogramok sorában ugyanis zárt kerekasztal-beszélgetés is volt a hungarikumok jelenéről, jövőjéről, oda voltak hivatalosak. Emellett az expóra több autóbusznyi gazda kiutaztatását is megszervezték, a Partiumból és Erdélyből – a fent említett itteni termelőket is ők „szervezték be”. A budapesti helyszínen lapunknak a két szervező elmondta: a hungarikumokról szóló megbeszélésen szó esett a Kárpát-medencei Értéktár megteremtéséről, Erdély pedig a pálinka és a mangalicatermékek révén szállhatna be. Ezek is hungarikumokként jelenhetnének meg a magyar és a világpiacon. Ezek azonban még nem tisztázott kérdések, és ennek konkrétumairól egyeztettek.

Más forrásból megtidtuk: a Földművelésügyi Minisztérium (FM) még ebben az évben újabb hungarikum pályázati forrásokat biztosít, és létrehozzák a Hungarikumok Házát Budapesten. Az agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár, V. Németh Zsolt az OMÉK-on megrendezett egyik konferencián elmondta: a magyar nemzeti értékek, azon belül is a hungarikumok jelentős része szorosan kapcsolódik az agráriumhoz, a vidékhez és a természethez. Hozzátette, hogy az OMÉK az egyik legjobb fórum arra, hogy megmutassa: a hungarikumok ügyével miért az agrárgazdaságért és környezetügyért is felelős államtitkárság foglalkozik. Példaként említette, hogy a vásáron számos nemzeti érték, hungarikum megtalálható, így a szürkemarha, pálinka, akácméz, gyulai- vagy csabai kolbász, a nemzeti parkok világörökségi helyszínei, vagy akár a tárogató muzsika. Európában is egyedülállónak számít a hungarikum törvény, mint a nemzeti értékeket rendszerbe foglaló szabályozás - mondta Szakáli István Loránd, a tárca agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára. A törvény az elmúlt 3 év tapasztalatai alapján a közelmúltban módosult, egyértelműbb lett a megyei értéktárak szerepe, szigorodott a hungarikum név használatának szabályozása. A változtatással új lendületet kapott a határon túli értékgyűjtés is, a Külhoni Értéktárban jelenleg összesen 106 nemzeti érték szerepel.

Hogy nézett ki?

Az OMÉK a vidék bemutatkozása a városi, fővárosi közönség előtt, egyben magas színvonalú szakmai fórum a vállalkozások számára. Ezúttal a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar remekein túl a hazai turizmus gazdag kínálatát is megismerhették a látogatók. Ebben az évben a minden korábbinál több helyi termelőnek adott helyet az OMÉK, a kiállítók közel fele családi vállalkozás, illetve helyi termelő vagy kis- és középvállalkozó volt. Minden régió standjánál helyi termelők és termékek piaca kapott helyet, ahol vásárolni is lehetett. A stand az adott tájegység színes, kulturális programokkal fűszerezett megjelenítése is volt. A színpadokon a térség táncai, dalai, jellegzetes népviselete és mesterségei elevenedtek meg. A kiállítók maguk is szerveztek programokat, bemutatták, hogyan készítik saját termékeiket. Volt például levendulapárna-, rétes- és csokoládékészítés. Az érdeklődők a régióban elérhető programokról is tájékozódhattak a Magyar Turizmus Zrt. pultjainál. Az agrárium teljes vertikumát felölelő kiállítás öt napja alatt 7 helyszínen összesen 34 szakmai konferenciát, díjátadót és projektzáró eseményt rendezett a Földművelésügyi Minisztérium és szakmai szervezetei közreműködésével a Magyar Turizmus Zrt. A vásár díszvendége tehát a Kárpát-medence volt, összesen 22 határon túli kiállító mutatkozott be.

Mi a haszna?

Persze felmerül: mi a haszna egy ilyen expónak, és miért jó egy ilyenre elutazni Budapestre? A térségünkbeli termelők, gazdák jelenlétét szervező egyik felelős, Csomortányi István erre így összegzett, a határon túliak közös standjánál: „Egyrészt az óriási haszna az, hogy mivel a határon túli gazdák, termelők és egyesületeiknek képviselői itt,OMÉK-on egy, óriási közös standon kaptak helyet, nagyszerű alkalom a kapcsolatépítésre. És ez a szakmai egyesületi életen túlmenve az egyes termelők között is hasznosítható. Egy horvátországi, felvidéki gazdálkodó kapcsolati hálóján keresztül az ittenieket és az ottaniakat például össze tudjuk kötni. Ennek anyagi haszna is lehet aztán nekik. Túl ezen ezeket a kistérségeket be tudjuk mutatni a budapesti, magyarországi közönségnek és a szakmának is. Emellett nem egy kiállító idegenforgalmat népszerűsítő anyagokat is hozott. Továbbá ezen az expón konkrét üzleti kapcsolatok is teremtődhetnek, remélem, ilyeneket is nyélbe ütnek ők itt.”

Szeghalmi Örs