Bérmálkoztak a Katalin-telepen

Nagyvárad- Vasárnap Exc. Böcskei László megyés püspök a Szentlélek hét ajándékát kérve a váradi Katalin telepen szolgáltatta ki a bérmálás szentségét. A felkészítést Egeli József plébános végezte.

A délelőtt 10 órakor kezdődött szentmisén 29 fiatal és 3 felnőtt részesült a keresztény nagykorúság szentségében. Bevezetőjében Exc. Böcskei László megyés püspök azt emelte ki: a jelenlevők a megújulás vágyával jöttek el, hogy a Szentlélek ajándéka által megerősödjenek a bérmálkozók, és imáikban azt kérik, hogy az életükben, illetve a lelkük legmélyén megvalósuljon a pünkösdi csoda, s a hitükben megerősödve Krisztus tanújaként élhessenek. Hangsúlyozta: ez a megújulás azonban nem csupán a jelöltekre vonatkozik, hiszen a bérmálás alkalom arra, hogy a katolikusok megújítsák a Szentlélek iránti elkötelezettségüket, be akarják őt fogadni az életükbe, hogy ezáltal a helyes úton tudjanak járni, s hűségesek maradjanak egyházukhoz.

Isteni üzenet

Az evangéliumi részlet Szent Márk könyvéből szólt, majd az ilyenkor megszokott szertartásrend szerint Egeli József, mint a Katalin-telepi egyházközség plébánosa a főpásztornak bemutatta azon híveit, akik előkészültek a bérmálásra, és a szentség kiszolgáltatását kérték. Ugyanakkor tanúskodott arról, hogy megfelelő hitoktatásban részesültek, és a szent gyónás által készültek elő a bérmálás szentségének felvételére, vagyis méltóak arra, hogy Krisztus harcosai közé sorolják őket. Ezután a jelöltek a püspök kérdésére válaszolva megerősítették, hogy tudják, mit művel velük a Szentlélek.

Elsősorban a bérmálkozókhoz intézett prédikációjában a felolvasott bibliai rész alapján Böcskei László arról elmélkedett, milyen megnyilvánulásokra van szükség annak érdekében, hogy jobban megértsék Isten üzenetét. Hiszen- mint fogalmazott- bár napjainkban a hagyományos, postai úton történő kapcsolattartást egyre inkább felváltja az e-mailezés, azért a közlésnek napjainkban is jelentősége van, ugyanis az Úristen minden idők emberéhez szólni akar, egyen-egyenként és közösségi szinten is megszólít bennünket, a közelünkben akar lenni, hogy aztán ennek a közeledésnek maradandó gyümölcsei legyenek. Ahhoz azonban, hogy ez a kétoldali viszony létrejöhessen, először meg kell valósulnia a Jézussal való találkozásnak. Az evangéliumi ifjúhoz hasonlóan éreznünk kell a közelségét, a kisugárzását, és ezért engednünk kell a Szentléleknek, hogy elindítsa bennünk azt a vágyat, mely aztán irányít bennünket ezen találkozás felé vezető úton. Nem elég azonban csak a találkozás, hanem az is fontos, hogy kapcsolatba kerüljünk Krisztussal, bátran elé tárjuk kérdéseinket, hogy választ kapjunk ezekre, „hogy örüljünk a fénynek, mely kivezet minket az éjszaka homályából”. Végül pedig lényeges, hogy a Jézus és köztünk létrejövő kapcsolat folyamatosan épüljön, fejlődjön, egy életre szóljon, és ebben a Szentlélek közvetítő szerepet játszhat.

Az ünnepség méltóságát a Katalin-telepi gyerekek zenés műsora emelte.

Ciucur Losonczi Antonius