2015.12.01. 19:44
Búcsúünnep volt a Katalin telepen
Pénteken tartották a Katalin telepi Csodásérmű Boldogasszony templom búcsúünnepét. A szentmise szónoka és főcelebránsa Karácson Tibor atya volt.
Pénteken tartották a Katalin telepi Csodásérmű Boldogasszony templom búcsúünnepét. A szentmise szónoka és főcelebránsa Karácson Tibor atya volt.
Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. Elmélkedésében Karácson Tibor atya, az Erdélyi Mária Rádió műsorigazgatója azt nyomatékosította: a november 27-i ünnep lényege, hogy a Szűzanya egy látomás során Labouré Szent Katalinnak felvázolta a csodás érem-tervét. Egy félgömbön állt, az egyik kezében pedig egy kisebb gömböt tartott, és azt mondta: íme, ez a gömb az egész világot jelenti, minden embert benne külön-külön. Az ujjain gyűrűk voltak, melyekből a kegyelmek jeleként fénysugarak áradtak, és azt kérte Katalintól: veressen érmét, melynek viselői áldás után az ő különös oltalma alatt fognak állni. A látnok ezután látta az érem hátoldalát, melyen egy nagy M monogram volt középen, egy kereszt kombinációjában, alatta pedig két szív: az egyiket egy tövis fonat koszorúzta, a másikat tőr járta át. Ugyanakkor tizenkét csillag övezte a kompozíciót.
Örömünnep
A tisztelendő hangsúlyozta: ez a dátum örömünnep kell legyen az egész világ számára, a győzelem napja, amikor a Magnificat szavai valóra váltak. Hozzátette: Mária iránt úgy kell érezzünk, ahogy az egyszerű gyermek érez az édesanyja iránt, felismerve azt, hogy bátran fordulhatunk őhozzá örömeinkkel, bánatainkkal, amikor félünk vagy problémáink vannak. Bízzunk benne, ha betegek vagyunk, vagy vívódásaink közepette, mert lehet, hogy egyeseknek csak egy ácsmesternek volt a felesége, de Isten szemében ő a legértékesebb asszony. A szeretet szimbóluma, akin keresztül az Úr megmutatta, hogy mennyire szeret minket, és annak a boldogságnak a jele, melyet keresnünk kell az anyagi jólét és mulandó dicsőség hajkurászása helyett. Őbenne ugyanis teljes összhangban van a kegyelem és az emberi természet, ezért számunkra az életünk modellje, a jövőnk megmutatója, a közbenjárónk, akinek segítségével a hit, a remény és a szeretet gyakorlásával célhoz, vagyis a mennyországba érhetünk.
A megfontolandó gondolatokért és tanácsokért Egeli József plébános mondott köszönetet, aki egyúttal arra is felhívta a jelenlevők figyelmét: Bényei Annamária és Barta Szabolcs segítségével egy minikiállítást tekinthetnek meg a lazarista szerzetesek és a vincés nővérek Katalin telepi jelenlétéről. Utóbbiak jóvoltából ugyanakkor a Karácson Tibor által megáldott érmekkel távozhattak az ünneplők.
Ciucur Losonczi Antonius