Tiszta kommunikációval felkészülni a jövőre

Kedden nyitották meg hivatalosan a XIII. Kárpát-Medencei Nyári Egyetemet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. Az egyhetes rendezvényen mintegy kilencven hallgató és előadó vesz részt a Kárpát-medence több országából.

A kedd délutáni megnyitó előtt Biró Orsolya főszervező szerkesztőségünknek elmondta, hogy a tavalyihoz képest erősödött a nyári egyetem Kárpát-medencei jellege, ugyanis több helyről nagyobb létszámban érkeztek a nyári egyetemre az egy évvel korábbi rendezvényhez képest. A tavaly az előadók főként Magyarországról érkeztek, de az idén már vajdasági és erdélyi előadók is vannak a programban. Biró Orsolya kiemelte, hogy öt szervezet, a Temesvári Magyar Diákszövetség, a PKE diákszervezete és a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület, illetve a Z Generációért Alapítvány és a Kárpát Ifjúsági Egyesület együttműködésének eredményeként jött létre a mostani programsorozat. A vajdasági partnerszervezet az ismerkedési programokat, míg a felvidéki diákszervezetek a csapatépítő játékokat hozta el a rendezvénysorozatra. „A tudományos előadásokon kívül a tavalyinál nagyobb hangsúlyt fektettünk arra, hogy a diákok tudjanak személyesen érintkezni, ezért több szórakoztató és az ismerkedést szolgáló programunk lesz az idén” – fogalmazott Biró Orsolya.

Tiszta kommunikációt

A kedd délutáni megnyitó ünnepségen Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke tartott nyitóáhítatot, azt hangsúlyozva, hogy Isten arra tanítja az embert, hogy törekedjen a tiszta, egyértelmű kommunikációra. „Egy olyan világban, ahol meg vagyunk zavarva, nagyon fontos a kommunikáció tisztasága” – fogalmazott Csűry István. A továbbiakban Biró Orsolya főszervező köszöntötte a megjelenteket, kiemelve, hogy ennek a nyári egyetemnek a célja többek között az, hogy egyfajta kommunikációs hálót építsenek ki a Kárpát-medencei hallgatók és előadók között.

Aáry-Tamás Lajos, Magyarország Oktatási Jogok Biztosa, a rendezvény fővédnöke is szólt az egybegyűltekhez, a nyári egyetem tematikáját méltatta, a tradíció és innováció fontosságáról beszélt, mert, mint fogalmazott, e kettő egymásra hatása rendkívül termékeny lehet. Mint megfogalmazta, az oktatás egyik fő célja olyan társadalmat létrehozni, amelyben a méltóságnak szerepe van. Kifejtette, hogy az oktatás kapcsán szinte mindig csak azt kérdezik, hogy mit és hogyan kell tanítani, de az a kérdés szinte sosem hangzik el, hogy miért tanítunk. Ebben a vonatkozásban idézte a finnországi oktatás sikerességét megalapozó gondolatot, mely így szól: „nem hagyhatjuk a szüleinket és a nagyszüleinket meghalni anélkül, hogy ne tanuljuk meg mindazt, amit ők tudnak”. Hozzátette: ez a gondolat a kultúra átörökítésének, tovább adományázásának üzenetét hangsúlyozza, és ezt érdemes szem előtt tartani.

Felkészülni a jövőre

Andrei Avram, a Konrad Adenauer Alapítvány romániai képviselője beszédében a globális világban jelenleg zajló néhány radikális változást villantott fel. Egy tanulmányra hivatkozva megemlítette többek között azt, hogy az alacsonyan fizetett állások mintegy nyolcvanhárom százaléka meg fog szűnni a nem is olyan távoli jövőben, ezzel a példával is jelezve, hogy fel kell készülni a digitális forradalommal együtt járó változásokra, és ebben a felkészülésben az innovációnak fontos szerepe van. Hozzátette, hogy a világ lakosságának mintegy a fele még most sem fér hozzá az internethez, és a mai generáció feladata megtalálni a választ arra a kérdésre, hogyan lehet felzárkóztatni a leszakadó rétegeket.

Végezetül Veres Márton, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviseletében szólt az egybegyűltekhez, arra buzdítva őket, hogy merjenek kérdezni és ne legyenek kishitűek. A megnyitó után Kaszás Géza A lovasíjász című filmjét vetítették le.

Pap István