Ifjú fizikusok versenye

Október 15-én zajlott le a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceumban a XXVI. nemzetközi Schwartz Lajos Emlékverseny, melyre nemzetközi hírű magyar fizikusokat is meghívtak.

Szombaton délelőtt kilenc órakor kezdődött az emlékverseny megnyitója az Ady Líceum dísztermében. Itt először Silviu Torjoc, a Bihar Megyei Tanfelügyelőség fizikáért felelős tanfelügyelője köszöntötte az egybegyűlteket, majd felszólalt Alin Iuhas-Novac a megye főtanfelügyelője is. Mindketten méltatták dr. Bartos-Elekes Istvánt, a verseny kitalálóját és szervezőjét. A megnyitón felszólaltak a versenyre Bartos tanár úr által meghívott rangos fizikusok is. Dr. Krausz Ferenc, a Max Planck Intézet igazgatója beszédében a fiatalokhoz szólva elmondta: „immár mindnyájan nyertesek vagytok, hiszen a felkészülés során megszereztétek azt a tudást, amivel képviselhetitek iskolátokat ezen a versenyen”. Dr. Trócsányi Zoltán, a Debreceni Egyetem fizikusa azt tanácsolt a fiataloknak, hogy ünnepként fogják fel ezt a napot, és élvezettel igyekezzenek megoldani a feltehetőleg nem könnyű feladatokat. Dr. Raffai Péter, az ELTE kutatója azt kívánta a diákoknak, hogy az ezen a versenyen való részvétel legyen az első lépés azon az úton, ami a fizika felé tereli őket. A moldáviai diákcsoportot vezető Potloc Mihai megköszönte Bartos Istvánnak, hogy évről-évre meghívja őket erre a versenyre. A Svájcban élő, de erre versenyre ellátogató dr. Máté Károly bejelentette, hogy egy laptopot ajánl fel a verseny győztesének, illetve szász-száz lejt minden évfolyam legjobbjának, és további ötszáz euróval támogatja a moldáviaivai csapatot.

Előadások

A megnyitó végeztével a Romániából, Magyarországról és a Moldáv Köztársaságból érkezett összesen ötvenkét diák átvonult az osztálytermekbe, ahol kezdetét vette a fizika- és kémiaverseny, míg koradélután egy órától a megmérettetés második része, a Trioda adatfeldolgozó verseny következett. Délután a versenyek után az előadásokkal folytatódott a program. Trócsányi Zoltán akadémikus, a Debreceni Egyetem munkatársa a neutrínók interferenciájáról tartott előadást. A neutrínók az elektronokhoz hasonló elemi részecskék, de elektromosan semlegesek, ezért a tömegüket sem ismerjük. A természetben létezik az elektronhoz mindenben hasonló két másik töltött elemi részecske, amelyeknek csupán a tömegük különbözik: a müon és a tauon. A semleges neutrínóból is három fajtát különböztetünk meg: az elektronhoz, a müonhoz és a tauonhoz kapcsolódót. Amennyiben a neutrínóknak van tömegük, akkor egy szabadon repülő egyik fajta neutrínó önmagától másik fajtává alakulhat. E jelenség elméletét és a 2015-ben Nobel díjjal kitüntetett kísérletet ismertette a debreceni tudós.

Őt követően dr. Raffai Péter a budapesti ELTE adjunktusa tartott előadást a gravitációshullám-detektorokról. Elmondta többek között azt, hogy Albert Einstein száz éve mutatott rá elméleti úton a gravitációs hullámok létezésére és tulajdonságaira, a hullámok első közvetlen észlelése azonban csak tavaly valósulhatott meg. Az USA-ban épült LIGO gravitációshullám-detektorok 2015. szeptember 14-én két összeolvadó fekete lyuk gravitációs hullámait észlelték. Az észlelés nemcsak Einstein jóslatának bizonyítéka, de egy fekete lyuk kettősrendszer első megfigyelése, és a detektorok működőképességének demonstrációja is. Az észlelés a csillagászat új ágának megszületését jelenti: a világegyetem immár gravitációs hullámokon keresztül is megfigyelhető. Utolsóként Krausz Ferenc, a Max Planck Kvantumoptikai Intézetének igazgatója tartott előadást Elektronok mozgásban: pillantás a jövőbe címmel. Többek között elmondta, hogy az elektronok mozgása szolgál a modern elektronika és számítástechnika alapjául, épp úgy, mint a testünket alkotó molekulák szerkezetváltozásának és az abból következő betegségek kiindulópontjául. A lézertechnika mintegy egy évtizede teszi lehetővé ezen mozgások valósidejű (közvetlen) megfigyelését, és rendkívül érzékeny detektálását, amely segíthet mind a modern elektronika további felgyorsításában, mind pedig a rákos betegségek korai felderítésében.

Eredményhirdetés

A nap végén hirdettek eredményt: a tizedik osztályosok versenyében a Kisinyovból érkezett Şiretanu Daniel végzett az első helyen, a tizenegyedikesek között szintén a kisinyovi Tontici Sabina nyert, míg a tizenkettedikesek versenyét a temesvári Oneci Codrin Paul nyerte. Az egyetemisták közül a marosvásárhelyi Gyéresi Hunor-András bizonyult a legjobbnak. A Trióda mérésiadat-feldolgozási verseny győztese Jakus Balázs lett, aki Budapestről érkezett a Schwartz Lajos versenyre.

Pap István