Az Anjou-kori Nagyváradról tanácskoztak

Csütörtökön Nagyvárad és Bihar az Anjou-korban címmel szerveztek konferenciát a Polgármesteri Hivatal dísztermében, az idei Festum Varadinum keretében. Hét előadás hangzott el a rendezvényen.

A konferencia tulajdonképpen egy 2014-ben útjára indított sorozat 5. állomása volt, melyet közösen bonyolít le minden esztendőben az RMDSZ Bihar megyei szervezete által életre hívott Szacsvay Akadémia, a Tanoda Egyesület és felváltva Zsoldos Attila és Oborni Teréz történészek. Az idei téma, mint a címből is kitűnik, az Anjou-kori Várad és Bihar volt.

Miután az érdeklődőket köszöntötte Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke és Kecse Gabriella, a Tanoda Egyesület vezetője, hét előadás hangzott el, melyeknek bővített változata megtalálható a szokatlan módon már a szimpóziumon kézbe vehető tanulmánykötetben.

Zsoldos Attila szervező, akadémikus, kutatóprofesszor arra hívta fel a figyelmet: a most megjelent kötet, melyhez az érdeklődők díjmentesen jutottak hozzá a 2014-ben Tanulmányok Biharország történetéről címen útjára indított sorozat 5. darabja, úgy tűnik tehát, hogy a kezdeti lendület- ellentétben az oligarchákkal- az évek múltával sem fogyatkozott meg. Hogy így lesz ez a jövőben is, azt legfeljebb remélhetjük e pillanatban, mindenesetre törekedni fognak rá.

A sorozat alapötlete változatlan: a kötet tanulmányaiból készített előadások hangzanak el a Festum Varadinum egyik rendezvényeként sorra került konferencián, ami merőben szokatlan gyakorlat, hiszen éppen fordítva történik a dolog. Előbb hangzik el az előadás, melyből aztán- feltéve, hogy a szerkesztővé átvedlő szervező eléggé „erőszakos” ahhoz, hogy kicsikarja az írásokat az előadókból- megszületnek a tanulmányok. Az általuk követett eljárás viszont biztosítja, hogy az érdeklődők a konferencia napján már kézbe is vehetik a kötetet, és szükségképpen csupán egy-egy részletet vagy gondolatmenet főbb csomópontjait kiemelő rövid expozé után elmélyedhetnek Nagyvárad és Biharország gazdag múltjában. Ez alkalommal a 14. század történetében.

Témák

Az első előadás, illetve írás a 13-14. század fordulójának mozgalmas időszakát idézte fel. A következő tanulmány az egyetlen ismert forrásból kiindulva foglalta össze mindazt, ami a váradi kamaráról tudható. Az Anjou-kor világi elitjének műveltségét felmérő körkép arról tanúskodott, hogy a korábbi feltételezésekkel szemben a kor magyar báróinak érdeklődését nem csupán a vadászat, a háborúskodás és az élet más férfias örömei keltették fel. A Váradi Krónika vizsgálata általános érvényű művelődéstörténeti tanulságokkal szolgált, és a helyi identitás megalapozásának folyamatába szintén bepillantást engedett. A váradi ferences kolostorokkal foglalkozó tanulmány új megfigyelésekkel gazdagította a Várad középkori városfejlődését mozgató tényezőkre vonatkozó ismereteinket, s emellett a település középkori helyrajzát is pontosította. Nagy Lajos király leánya, a váradi székesegyházban eltemetett Mária udvarával- annak tagjaival, szervezetével és működésével- minden részletre kiterjedő írás ismereti meg az olvasót, illetve ismertette meg a konferencia résztvevőit. A királynő töredékekből rekonstruált, eddig ismeretlen pecsétjének fényképe amúgy a kötetben jelent meg első alkalommal. Végül az utolsó dolgozat a várban az előző években folytatott régészeti ásatások azon eredményeiről adott számot, melyek a 14. századi építkezések történetével kapcsolatos ismereteinket gyarapították.

Zsoldos Attila akadémikus, kutatóprofesszor Az ártatlan oligarcha, Weisz Boglárka PhD, tudományos főmunkatárs A váradi kamara, Csukovits Enikő Dsc, tudományos tanácsadó A magyar bárok műveltsége az Anjou-korban, Szovák Kornél Dsc, egyetemi docens Jogalkotás és krónikaszerkesztés a 14. századi Váradon, Skorka Renáta PhD, tudományos munkatárs A váradi ferences rendi kolostorok topográfiája, C. Tóth Norbert Dsc, tudományos főmunkatárs Mária királyné és udvara, Mihálka Nándor régész A váradi vár Anjou-kori építkezései a régészeti ásatások tükrében címmel értekezett.

Ciucur Losonczi Antonius