Könyvbemutató Debrecenben: Nagyvárad krónikája

Vasárnap este a debreceni Csapó utcában zajlott 90. Ünnepi Könyvhéten ismertették Kormányos László Nagyvárad krónikája című kötetét. Szabó Ödönnel és Szűcs Lászlóval beszélgetett a szerző. Váradon e héten, június 20-án, csütörtökön 17 órakor mutatják be a kötetet.

A maga nemében egyedi, 850 oldalon 2018 képpel illusztrált mű a kezdetektől napjainkig foglalja össze kronologikus sorrendben az elérhető források alapján Nagyvárad történetét, és a Várad Kulturális Folyóirat, a Varadinum Kulturális Alapítvány és a Holnap Kulturális Egyesület együttműködésének, erőfeszítésének köszönhetően látott napvilágot. Lapjain kirajzolódnak a város történetének legfontosabb, sorsfordító eseményei, a meghatározó személyiségek a politika, az egyház, a kultúra világából, továbbá az egyes korszakok társadalmának világa, háborús és békés időszakok, ünnepek és hétköznapok. A debreceni Alföldi Nyomdában nyomtatták, ott, ahol – ahogyan Szűcs László, a Várad főszerkesztője jelezte a vasárnap esti könyvbemutatón –, Péter I. Zoltán helytörténésznek a közeljövőben szintén kézbe vehető háromkötetes Ady-monográfiája is készül.

Szabó Ödön, a Festum Varadinum programkurátora, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke felidézte: tizenkét év munkája van mögöttük, mely egy baráti beszélgetéssel kezdődött dr. Kormányos László történelemtanárral. Ennyi év akár egy életszakasznak is tekinthető, a minta a 2007-ben megjelent A magyarok krónikája volt, azzal a különbséggel, hogy azon dr. Glatz Ferenc akadémikus vezetésével az MTA Történelemtudományi Intézetének teljes gárdája dolgozott, nem csupán egyetlen szerző. Amúgy a Nagyvárad krónikáját háromszor is tervezték már bemutatni az adott év Festum Varadinuma keretében: 2017-ben a mesterpéldányát akarták ismertetni, tavaly a részleges szövegváltozatát, idén pedig az ünnepségsorozat utórendezvényei közé iktatták be. A halogatás oka, hogy irdatlan mennyiségű anyagot kellett megírni, összeilleszteni, szerkeszteni, és a szellemi hozzájárulás mellett a gazdasági ráfordítás sem volt kicsi: „kisebb vagyont” kellett költeni a képekre, ugyanis szigorúan ügyeltek ezek jogtisztaságára.

Közérthetően

Azt is megjegyezte a történész végzettségű politikus: tudatosan választották ezt a formát, az újságcikkszerű rövidebb írásokat, sok illusztrációval, abból kiindulva, hogy a mai fiataloknak már nincs sok türelmük ahhoz, hogy sűrűn teleírt lapokat olvassanak. Így viszont egy-egy alkalommal, mikor kedvük tartja, és van néhány percnyi szabadidejük, szemezgethetnek azokból az információkból, melyekre kíváncsiak. Nem mellékesen, tervbe van véve a román nyelvre történő fordítás is, a lokálpatriotizmus érzését táplálandó mindkét oldalon, illetve annak nem titkolt reményében is, hogy ez közelebb hozza egymáshoz e két nemzetet.

Dr. Kormányos László kijelentette: ha a nulláról kellett volna indulnia, neki se fog, hiszen rengeteg volt a feldolgozni való, ő pedig értékes, komoly, pontos kiadványra törekedett. Nagy segítségére volt, hogy a kolozsvári egyetemen a tanára, dr. Csucsuja István, a jelenkori katedra professzora arra biztatta a diákjait, hogy foglalkozzanak helytörténettel. A szakdolgozatát a tanácsköztársaságról írta, a doktori disszertációját pedig a 20. század egyéb évtizedeiről, tehát egy kiinduló alap, háttér már rendelkezésére állt. Hangsúlyozta: munkáját egyaránt figyelmébe ajánlja mindenkinek, vagyis a széles közönségnek és a „vájt fülű” szakmabelieknek, történészeknek, forráskutatóknak. Igyekezett könnyen érthetően, élvezhetően írni, hogy a gyerekek is szívesen böngésszék a krónikát. A román–magyar történelmi viták tárgyát képező részeknél, ahol alternatív narratívák működnek, a tényszerűségre törekedett, elfogulatlan pontossággal, azzal együtt, hogy azért természetesen neki is megvan a saját álláspontja, véleménye.

A Nagyvárad krónikáját Váradon e héten,június 20-án, csütörtökön 17 órakor mutatják be a polgármesteri hivatal dísztermében.

Ciucur Losonczi Antonius