Prokofjev-est a nagyváradi filharmóniában

A múlt heti szimfonikus hangversenyen a kiváló orosz zeneszerző, Szergej Prokofjev művei csendültek fel az Enescu–Bartók koncertteremben. Összesen négy szerzeménye hangzott el.

Az est meghívott hegedűművésze a Kolozsváron élő Francesco Ionaşcu volt, a karmesteri teendőket Romeo Rîmbu, a filharmónia állandó dirigense látta el. Szergej Prokofjev (1891–1953) négy klasszikus művét hallgathattuk meg. A zeneszerzőről érdemes tudni, hogy az ukrajnai Szoncovkában született, az egykori Orosz Birodalomban. Zenei tanulmányait nagyon fiatalon kezdte, édesanyja tanította zongorázni. Már ötévesen zongoradarabokat komponált, nyolcévesen pedig teljes operát írt. Felsőfokú tanulmányait 1903-ban kezdte, a szentpétervári konzervatóriumban, ahol többek között Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov is tanára volt. 1908-ban lépett fel először közönség előtt, saját művével, az Ördögi látomásokkal. 1914-ben mutatták be a Szkíták című zenekari szvitjét. Egy ideig az Egyesült Államokban élt, ahová egy koncertkörútja után érkezett. Chicagóban mutatták be, 1921-ben, A három narancs szerelmese című operáját. Majd mintegy tíz évig Párizsban élt. 1927-ben hazalátogatott az immár Szovjetunióba, s otthon lelkesen ünnepelték az akkor már világhíres zeneszerzőt. Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájából táncjátékot komponált a moszkvai Nagyszínház számára, s később szvitet is írt a darabból. Csütörtök este elsőként ebből hallgathattuk meg a Monague-k és Capuletek részletet a szimfonikus zenekar tolmácsolásában.

A továbbiakban Prokofjev háromtételes 1., D-dúr hegedűversenye, op. 19. hangzott el, Francesco Ionaşcu hegedűművész előadásában. Ezt a művét 1917-ben fejezte be a szerző, de sokkal később, 1923. október 18-án mutatták be, Párizsban, Marcel Darrieux és a párizsi opera zenekarának előadásában, Szergej Alekszandrovics Kuszevickij vezényletével. Az egyáltalán nem könnyű versenyművet megszólaltató Francesco Ionaşcu nagyszerű hegedűjátéka, technikai tudása kiváltotta a hallgatóság elismerését. A rokonszenves, virtuóz hegedűművész egy ráadással is kedveskedett a közönségnek: egy eredetileg gitárra komponált, majd hegedűre átírt darabot játszott, ugyancsak kiválóan.

Klasszikus szimfónia

Szergej Prokofjev 1917-ben írta első szimfóniáját is. Célja az volt, hogy a korszerű zenei technika és kifejezőeszközök segítségével Haydn és Mozart szimfóniáinak nyomdokaiba lépjen. Ezért a művet számozás helyett a „klasszikus” melléknévvel látta el (Hangversenykalauz). A Klasszikus szimfóniát 1918-ban a szerző vezényletével mutatták be Szentpétervárott.

A Klasszikus szimfónia könnyen érthető, és rendkívüli népszerűségre tett szert a hallgatóság körében. A váradi szimfonikusok előadásában is nagy tetszést aratott a közönség soraiban. A hangversenyesten utolsóként a Kizsé hadnagy című filmhez ugyancsak Prokofjev által írt filmzenéből készült szvit csendült fel.

Dérer Ferenc