Trianon ma is hatással van a magyarságra

A magyarság problémáit, így a Trianon-trauma meghaladását is főként magára hagyatkozva oldhatja meg a nemzet: ebben megegyeztek a vasárnapi nagyváradi kerekasztal-beszélgetés meghívott magyarországi politikusai.

Trianon kapcsán annak megoldási lehetőségeiről, de aktuálpolitikai kérdésekről is beszélgettek Nagyváradon a Czégényi Raymond partiumi falugazdász által meghívott magyarországi politikusok: dr. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, dr. Apáti István, a Mi Hazánk Mozgalom tagja, országgyűlési képviselő és Samók Dávid, a Magyar Ifjúságért Polgári Egyesület főtitkára, aki az eredetileg meghívott Vitányi István (Fidesz) helyett jött el a rendezvényre. A Partiumi Keresztény Egyetem Teleki (Városháza) utcai székhelyén csekély érdeklődés mellett megtartott vasárnap délutáni beszélgetés alapkérdése az volt, hogy miért jelent még mindig traumát a magyarság számára a trianoni békeszerződés, illetve mi a magyarság felelőssége abban, hogy a Trianon-kérdés nem tudott nyugvópontra jutni. Apáti István szerint nem sokat tettek a politikai erők annak érdekében, hogy enyhüljön ez a trauma, és bár 2010 óta, azaz a jobboldali kormányok ideje óta kétségtelenül történtek előrelépések ebben az ügyben, de van még bőven tennivaló. Abban mindhárom politikus egyetértett, hogy a magyarság saját problémáinak megoldásában alapvetően csak magára számíthat, a nagyhatalmakkal kötött szövetségek erre alkalmatlanok. Ahogy Samók Dávid fogalmazott: „amikor Berlinre bíztuk magunkat, annak fasizmus volt az ára, amikor Moszkvára, annak kényszerzubbony, ha Brüsszelre bízzuk magunkat, annak eredménytelenség lesz az ára.” Mindazonáltal Thürmer Gyula szerint nagyon jó gondolat a Visegrádi Négyek rendszere, hiszen ennek keretében sikerül az országoknak közös álláspontot kialakítaniuk, és ugyancsak előbbre viheti a magyarság ügyét a szélesebb közép-európai kapcsolatépítés. A politikusok egyetértettek abban is, hogy senki sem akar háborút a jelenlegi határok megváltoztatása érdekében, viszont ki kell állni a határon túli magyarság jogaiért. A kiállás módjában azonban eltérések mutatkoztak a három politikus elképzelésében. Samók Dávid szerint a fő probléma az, hogy bármit is tesz a határon túli magyarság érdekében a magyar kormány, azt automatikusan revizionista akciónak tekintik, ezért is meglehetősen korlátozott Magyarország mozgástere. Apáti István szerint éppen emiatt az egyoldalú megítélés miatt nincs is mit vesztenie az országnak, ha határozottabban lép fel a nemzetközi színtéren a határon túli magyarság érdekében.

Magyar–magyar viszony

Az anyaországi és a határon túli magyarság kapcsolatáról is szó esett a beszélgetésen. Ebben a vonatkozásban Thürmer Gyula nemzeti konszenzus kialakítását sürgette, elmondva azt, hogy a határon túli magyarság megsegítése pártokon, ideológiákon átívelő, a belpolitikai csatározásokból kiemelt, közös ügy kellene, hogy legyen. „Akkor Gyurcsány ugrálhat, mert a magyarokat nem lehetne már egymás ellen uszítani. Mi a balos embereket akarjuk meggyőzni arról, hogy vannak nemzeti érdekeink” – hangsúlyozta. Apáti István úgy látja, hogy mind Gyurcsány Ferenc, mind pedig Orbán Viktor felelősek abban, hogy az anyaországi és a határon túli magyarság között még mindig ellentétek vannak: Gyurcsány Ferenc a 2004. december 5-iki népszavazás kampányával és magával az eredménytelen népszavazással érte el azt, hogy a határon túli magyarok elvesztették a bizalmukat az anyaországi magyarokban, Orbán Viktor pedig a választójogi törvény megalkotásának módjával idegenítette el az anyaországi magyarokat a határon túliaktól. Ez utóbbi vonatkozásban Apáti István előállt egy egyelőre csak saját, tehát nem pártjavaslattal: a határon túli magyarság ne a magyarországi országos listára szavazzon, hanem az elcsatolt területeken élő magyarok saját körükből delegáljanak az Országházba nemzetiségi szószszólói jogállású képviselőket. Ezeknek a szószólóknak ugyan nem lenne szavazati joguk a parlamentben, de folyamatosan bevihetnék a Házba, illetve a magyarországi közbeszédbe a határon túli magyarságot érintő problémákat. A képviselő szerint ezzel a megoldással hatástalanítani lehetne a mai baloldali ellenzék legfőbb érvét is, miszerint ne szavazzon magyarországi képviselőkre az, aki nem Magyarországon él és nem ott fizet adót.

Sauron megerősödése

Mindhárom jelen lévő politikus rendkívül károsnak ítélte Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök tevékenységét. Apáti István a Fidesz-KDNP kormány számlájára írja, hogy még csak meg sem kísérelte Gyurcsány Ferenc politikai elszámoltatását. Szerinte a 2006-os rendőri túlkapások – ahogy ő fogalmazott: „terrorcselekmények” – és Magyarország eladósítása elegendő indok lenne az elszámoltatásra, ami véleménye szerint azért maradt el, mert „felismerték, hogy Gyurcsány sokkal hasznosabb szabadlábon a Fidesz számára, mint a fegyház mélyén” – fogalmazott. Apáti István végezetül a nemrég lezajlott magyarországi önkormányzati választások eredményeit értékelve elmondta, hogy nagyon megerősödtek a balliberális pártok: „Sauron kezdi visszanyerni hatalmát. Ne becsüljük alá azt a veszélyt, amit ők jelentenek! Ennek a szélsőséges liberális politikának szélsőségesen jó a regenerációs képessége is” – fogalmazott. A politikusok a beszélgetés utolsó részében a jelenlevők kérdéseire válaszoltak.

Pap István