2009.02.06. 16:05
Intézményvezetők, kollektív jogok, EP-képviselet
<p>Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ<br /> ügyvezető elnöke a magyar<br /> érdekképviselet legfontosabb helyi és<br /> országos szintű<br /> problémáiról számolt be<br /> február 6-án, pénteken<br /> Csíkszeredában. Alább a<br /> sajtótájékoztató<br /> összefoglalója.</p>
A Hargita megyei intézményvezetők
helyzetéről
Kelemen Hunor a magyarság helyi és megyei
szintű képviselete
megteremtésének
történetét ismertette. Elmondta,
már a ‘90-es években arra
törekedett a magyar politikai képviselet,
hogy a székely megyékben az etnikai
arányok alapján legyen jelen a
magyarság a dekoncentrált
intézményekben – a
prefektúrától a
különböző
igazgatóságokig –, vegyen
részt a döntések
előkészítésben és a
döntéshozatalban is. „Ehhez mi
politikai eszközöket használtunk.
Így 1997 és 2000 között,
hangsúlyosabban pedig 2000 és 2004
között – szakmai
teljesítmények alapján -
sikerült magyar embereket juttatnunk helyi
és megyei kulcspozíciókba.
Ragaszkodunk az etnikai elv további
betartásához, mert mi is
egyenrangú, adófizető
állampolgárai vagyunk ennek az
országnak. Megillet minket a jog, hogy
részt vegyünk a döntések
előkészítésben és
meghozatalában” – jelentette ki
Kelemen Hunor. Szerinte abban az esetben, ha elfogadjuk
a tisztségviselőknek a „politikai
váltógazdálkodás”
alapján történő
leváltását, akkor
tulajdonképpen visszakerülünk oda,
ahonnan elindultunk a rendszerváltás
után.
„Ami még ennél is rosszabb: ha
az RMDSZ a következő 16 évben nem
kerül kormányra, az azt is jelentheti, hogy
ebben a 16 évben nem lesznek magyar emberek
intézményeinkben. Ezért is
ragaszkodunk ahhoz, hogy a székely megyék
– Hargita, Kovászna és Maros
– esetében továbbra is
érvényesüljön az etnikai
kritérium” –tette hozzá
az ügyvezető elnök, aki szerint
Székelyföldön nem ugyanaz a helyzet,
mint amikor Bákó megyében egy
nemzeti liberális
intézményvezető helyébe egy
szociáldemokrata kerül, mert ennek nincs
etnikai, csupán politikai töltete.
„A székely megyékben ennek
etnikai üzenete is van, és ez csak
növeli a bizalmatlanságot a magyarok
és románok viszonyában”
– hangsúlyozta.
Kelemen arról is beszámolt, hogy a
román pártok egyike sem akarja
felvállalni az erről való
egyeztetést, tárgyalást. Egyik
román párt a másikra mutogat, a
szociáldemokraták a
demokrata-liberálisokra, és
fordítva. „Mircea Duşa PSD-s
képviselő azt mondta nekünk, hogy nem
ő dönt ebben a kérdésben, hanem
a párt felső vezetése, amely viszont
azt állítja, hogy a megyei szervezet
javaslata a döntő. Úgy tesznek, mintha
minderről egy transzcendens hatalom döntene
és nem ők. Annyit azonban tudunk, hogy
három héttel korábban Mircea
Duşa már elküldte javaslatait
Bukarestbe az intézményvezetői
és az alprefektusi tisztségekre
is” – nehezményezte az
ügyvezető elnök, aki szerint az RMDSZ
hétvégén ülésező
Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa is
megvitatja és döntéseket is hoz majd
a további teendőkről, hiszen jelenleg
egyik kormánypárt
részéről sincs arra vonatkozó
ígéret, hogy az etnikai arányokat,
kritériumot figyelembe veszik.
Az államfő és a Szenátus
elnökének
kijelentéséről
Kelemen Hunort nem lepte meg Băsescu
államfő budapesti kijelentése.
„Băsescu azért ment Budapestre, hogy
a romániai magyaroknak onnan üzenje meg,
hogy rá ne számítsanak. Ezt mi
eddig is tudtuk. Most azonban
fölébredhetnek azok is, akiknek ezzel
kapcsolatban voltak még illúzióik.
Ezek szerint, az államfőnek a magyar
közösség és
törekvései iránti
érzékenysége a pálinka
és a kürtős kalács
szintjét nem lépi túl”
– állapította meg az
ügyvezető elnök, aki szerint az
önrendelkezés mellett a kisebbségek
kollektív jogainak tagadása felér
a közösség
létjogosultságának
kétségbe vonásával.
„A magyar közösség
identitásához,
kultúrájához, anyanyelvéhez
való jogát
közösségként és nem
egyénenként gyakorolja, hiszen
másként nem is lehetne ezeket a jogokat
fenntartani, továbbadni. Ezért is
mondjuk, hogy a kisebbségi
közösségek kollektív jogainak
elismerése létfontosságú.
Aki ezeket a jogokat tagadja, az – burkoltan
– a kisebbségi közösségek
létjogosultságát vonja
kétségbe, ez pedig veszélyes
és elfogadhatatlan” –
állapította meg Kelemen Hunor. Az
ügyvezető elnök reagált Mircea
Geoană Szenátus elnök
kijelentésére is: „Geoană
egy másik filmből szólt ki, mert
még nem jutott el a jelenlegi
Romániát megjelenítő
mozgóképig” – fogalmazott
az ügyvezető elnök. Hozzátette,
papírforma szerint Románia
nemzetállam, a valóság azonban
mást mutat. „Nem lehet letagadni azt,
hogy az ország területén10
százaléknyikisebbség
él.
Alkotmánymódosításkor
javasolni fogjuk, hogy a valóságot az
alapokmány következetesen és
helytállóan tükrözze. Ennek a
fogalomnak a törlése ugyanis semmilyen
formában nem érinti az ország
szuverenitását és
oszthatatlanságát kimondó
alkotmányos elvet, rendelkezést. Ezt nem
szabad és nem lehet összemosni.”
Az európai parlamenti
választások
előkészületeiről
Az Európai Unió tagországaiban
június 4. és 7. között
tartják az európai parlamenti
választásokat. Románia
valószínűleg június
7-én választja meg
EP-képviselőit a következő
öt évre. „Ahhoz, hogy ne fussunk
ki az időből, már most meg kell
kezdenünk az előkészületeket.
Ezért is ültünk a múlt
héten tárgyalóasztalhoz
Tőkés László
EP-képviselővel, az Erdélyi Magyar
Nemzeti Tanács elnökével. Már
az első tárgyaláson az RMDSZ-lista
első helyét ajánlottuk fel neki,
hogy ajánlatunk egyértelmű legyen,
ne jussunk ismét abba a helyzetbe, hogy hetekig
tárgyalunk
eredménytelenül” –
tájékoztatott Kelemen Hunor, aki szerint
jelen pillanatban jogilag más
lehetőség nincs, mint az RMDSZ
EP-listája. „Az MPP-vel
koalícióra nem szándékozunk
lépni, mivel azt sem tudhatjuk még, hogy
ki és meddig fogja vezetni a
pártot” -fűzte hozzá az
ügyvezető elnök.
„Tőkés képviselő
úrnak azt is felajánlottuk, hogy a 33
fős listán további helyeket
foglalhatnak el az általa javasolt
személyek. Jelenleg három biztos
befutó hellyel számolhat a magyar
közösség.
Meggyőződésünk, hogy az erős
képviselethez a legjobb és
leghatékonyabb, ha Tőkés
László és az RMDSZ együtt
indul. Eközben az EP-képviselő
úrnak még mindig az a dilemmája,
hogy elfogadja-e vagy sem az
ajánlatunkat” - mondta Kelemen Hunor,
aki arról is beszámolt, az RMDSZ
még választások előtt,
március-április folyamán
létrehozná az Erdélyi Magyar
Egyeztető Fórumot, amennyiben
Tőkés László elfogadja a
Szövetség erre irányuló
javaslatát.
„Az EP-képviselő úr tegnapi
közleményében van egy érdekes
mondat. Arról szól, hogy akár
elfogadja, akár nem fogadja el az RMDSZ
javaslatát, mindkettő - akarva, akaratlanul
- az RMDSZ „pozícióját
erősítené”. Ebből az is
kiderül, hogy mi az EP-képviselő
úr tulajdonképpeni
problémája: semmiképp nem akarja
az RMDSZ „pozícióját
erősíteni”. Én meg azt mondom,
hogy nem az RMDSZ, hanem a romániai
magyarság
„pozícióját” kellene
„erősíteni”. Ez a fontos. Mert
itt már nem az RMDSZ-ről és nem
Tőkés Lászlóról van
szó” – állapította
meg Kelemen Hunor, aki megismételte, a
Szövetség továbbra is fenntartja
ajánlatát. „Jövő
héten találkozunk Kolozsváron a
képviselő úrral és
kollégáival. Bízom abban, hogy
javaslatunkat elfogadja” – mondta
végezetül az ügyvezető
elnök.