Emlékezés a vasfüggöny megszűnésére

A határnyitás, de

még a keletnémetek kiengedése sem

vezetett volna önmagában Európa

kettéosztottságának

megszűnéséhez, hiszen a

szögesdrót leomlott, de a

civilizálttá vált határ

két oldalán két gyökeresen

különböző politikai rendszer maradt

- mondta a köztársasági elnök a

vasfüggöny

átvágásának 20.

évfordulója alkalmából

rendezett emlékülésen, a

Parlamentben. Hangsúlyozta: Európa

egyesüléséhez ennek a

különbségnek kellett megszűnnie,

és 1989-90-ben ez is megtörtént. Az

államfő közölte:

a mostani évfordulót 1989 minden

egyéb eseményével egyszerre kell

szemlélni, és azok fényében

kell értelmezni. Mint fogalmazott, az

egész Európát

kettészelő vasfüggöny nemcsak

baljóslatú, jelképes

választóvonal volt, hanem fokozott

éberséggel őrzött,

tényleges választófal. Az

elvágott szögesdrót azonban olyan

jelkép lett, amely az egész

világgal megértette, mi

történik itt, Európa

közepén - tette hozzá.

Sólyom László

kifejtette: a többi volt szocialista

országnak is megvan a maga

határnyitása, ám az Ausztria

és Magyarország közötti

határnyitásnak lettek olyan

következményei, amelyek

közvetlenül hozzájárultak

Németország

egyesítéséhez és

Európa

újrarendeződéséhez. Ez adja

meg a mostani évforduló nemzetközi

jelentőségét, emiatt

kézenfekvő a közös

ünneplés - vélekedett.

"A kerekasztal-tárgyalások

résztvevőjeként

tanúsítom, hogy - ahogy akkor mondtuk -

az 1956-oshoz hasonló vérontás

elkerülése volt az egyik legerősebb

közös álláspont az

ellenzék és a kommunisták

között. Ez pedig a szovjet tankok, a katonai

beavatkozás minden áron való

elkerülését jelentette. Ennek

fenyegetését senki nem tudta figyelmen

kívül hagyni" - idézte fel az akkor

történteket Sólyom

László.

Mint mondta, ma már bőven

dokumentálva van, hogy a szovjet

pozíciók kímélése, a

status quo őrzése, a nagyon lassú

átmenet, a reformkommunisták

kormányra kerülése volt

Nyugat-Európa és Amerika érdeke

is. Példaként említette, hogy Kohl

kancellár tette meg azt, amit Németh

Miklós nem: a keletnémetek

kiengedéséről ő

tájékoztatta Gorbacsovot a gymnichi

titkos találkozó után.

Szerencsére - tette hozzá -, az

események gyorsan túlcsaptak ezen a

politikán nemcsak a volt szocialista

államokban, hanem a német

újraegyesítés

kérdésében is.

Sólyom László

külön kiemelte, hogy 1989-ben nemcsak az

NDK-s polgárok menekültek

Magyarországra, hanem a Romániában

élő csaknem kétmilliós magyar

kisebbség egy része is, akik

"elviselhetetlen nemzetiségi elnyomásnak

voltak kitéve". A húsz évvel

ezelőtti politikai helyzetről szólva

rámutatott arra, hogy 1989-re Németh

Miklós kormánya

nagymértékben függetlenedett a

pártközponttól, az ellenzék a

kommunista párttal tárgyalt a politikai

és gazdasági rendszer

megváltoztatásáról. A

külügyek viszont a kormányzat

hatáskörébe tartoztak, és a

politikai egyeztetéseket is a kormány

intézte. Az utódpárt

mindmáig szívesen emeli ki az akkori

kormánynak ezt az előremutató

teljesítményét a

rendszerváltás

egészéből, holott a

Kerekasztalnál, a politikai

tárgyalásokon "elkeseredett

utóvédharcot" folytattak az

úgynevezett demokratikus szocializmusért

- mondta a köztársasági elnök.

"Európa

egységesüléséhez mindig

kellett egy nagy vízió, amely

népeket ragadott magával. A

háború után a tartós

béke ígérete, a régi

ellentéteken való

felülemelkedés; húsz évvel

ezelőtt a kettészakítottság

megszűnése, az európai

értékrend uralma az egész

kontinensen. Mai közös

ünneplésünk azt a

kérdést veti fel:

megbecsüljük-e, nem tékozoljuk-e el

ezt a húsz évvel ezelőtti nagy

ajándékot?" - zárta

beszédét Sólyom

László.