ERDON Országos hírek
2010.06.04. 18:35
Újszerűen beszélt rólunk Sólyom
<p>Történetében először a frissen törvénybe iktatott Trianon-emléknap alkalmából emlékülést tartott a magyar Országgyűlés Budapesten. A parlamentben tartott ülésen az MSZP nem volt hajlandó részt venni.</p>
Az emlékülésről az MSZP testületileg hiányzott, az ő üres széksoaikban egyedül Szili Katalin ült. Az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján tartott parlamenti ülést délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában kezdték, harangzúgással, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, majd a Himnusszal. Ezután Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Sólyom László köztársasági elnök emlékező beszéde következett, végül Német László nagybecskereki megyéspüspök szólal fel. Felolvasstk a június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, amelyet a parlament hétfőn fogadott el. Az emlékülés a Szózattal, majd a nemzeti zászló és a történelmi zászlók kivonulásával zárult.
Sólyom rólunk
Sólyom László szerint államfő az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából tartott pénteki parlamenti emlékülésen azt mondta: Magyarország léte maga kell ahhoz, hogy a nemzetrészek kivívják jogaikat és megfelelő státuszukat országaikban.
Hozzátette, "magának Magyarországnak is használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét kisebbségeink védelmében". Sólyom László azt hangsúlyozta: a magyar kultúra egészének legnagyobb termelője és integrálója az anyaország. Véleménye szerint a nemzetpolitika csak akkor lehet hatékony, ha szakpolitikává válik, azaz megbízható, széles szakmai háttérre támaszkodik. A köztársasági elnök kitért arra, hogy az emléknap akkor tölti be feladatát, ha a trianoni békeszerződés után kilencven évvel valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek. Mint mondta, a kilencven évvel ezelőtt aláírt békeszerződés szentesítette a történelmi magyar királyság felbomlását. Az I. világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népesség öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is - tette hozzá.
Úgy fogalmazott: a trianoni békeszerződéssel az kapott súlyos sebet, ami a nemzetet adja: az összetartó emlékek közös tárháza, a közös folytatás lehetősége. Kiemelte, a megrázkódtatás után a nemzet önértelmezését kellett újrafogalmazni és felépíteni. Az államfő hangsúlyozta: nemcsak a magyar nemzet önképét kellett újraalkotni, hanem Magyarország viszonyát is a Kárpát-medencében élő többi néppel, akik számára mindez nemzetépítésük sikerét jelentette. Az államfő szerint a kulturális nemzetek léte tény. Úgy fogalmazott: a kulturális közösségek függetlenek államhatároktól és állampolgárságtól, ugyanakkor tiszteletben tartják azokat, hiszen nem törekednek arra, hogy egyetlen politikai nemzetben egyesüljenek.
Azt igénylik, hogy a politikai nemzetek ténylegesen tegyék lehetővé egységes kulturális közösségként való életüket, beleértve ebbe szoros kapcsolatukat a más országokban élő nemzetrészeikkel - tette hozzá. Sólyom László közölte: pozitív fordulatnak tartja, hogy a nemzeti összetartozásról szóló törvény nem a történelmi magyar államról szól, hanem a magyar nemzetre, a nemzet egységére helyezi a hangsúlyt. Kiemelte: a magyar nemzet mai képét az határozza meg, hogy kilencven év alatt az anyaországot körülölelő magyar kisebbségi közösségek más-más utat jártak be. Hozzátette, a kulturális nemzet fogalma nem szűkül le a nyelvi és kulturális egység fenntartására. A határon túli nemzetrészek számára az etnokulturális identitás mellett ugyanannyira életkérdés a gazdasági, a társadalmi és a politikai pozícióik kiépítése a többségi államban, vagyis a saját polgári társadalmaik működtetése - fogalmazott.
Az államfő beszédében kitért arra, mit kíván ma a magyar nemzet határon túli része. Mint mondta, a követelések között szerepel egyebek közt a magyar nyelv hivatalossá tétele helyi és regionális szinten, a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer kiépítésének joga és tényleges lehetősége, a magyarok lakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése, illetve felzárkóztatása, a magyar nemzeti szimbólumok hivatalos elismerése, a politikai képviselet biztosítása a politikai rendszer minden szintjén, valamint a magyarországi egyéni emancipáció, vagyis, hogy ne idegen állampolgárként kezeljék nemzettársainkat Magyarországon. Sólyom László szerint "a szomszéd népekkel közös múltunk, ha ismerjük, és nyitott szívvel közelítünk hozzá", szilárd alapja lesz a kívánatos együttműködésnek. Mint közölte, jóindulatú és felszabadult kölcsönösségre kell törekedni Magyarországnak a szomszéd népekkel.
Ha Magyarország elvégezte az önvizsgálatot, és empátiával viseltet partnerei iránt, "nyugodtan nézhetünk szemükbe, ragaszkodhatunk jogainkhoz és képviselhetjük álláspontunkat, amely befogadó és pozitív" - fogalmazott. Sólyom László kiemelte azonban azt: a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül nincs végleges és megnyugtató megoldás. Véleménye szerint "bizonyos jogok megadása, elitek közötti megállapodások, akár kormányzati részvétel, vagy másfelől jó gazdasági és személyes kapcsolatok - mindezek taktikai eredmények, amíg a magyarellenes doktrína bármikor helyreállhat". Addig ugyanis a kisebbségi lét eredendő bizonytalansága fennmarad - teszi hozzá. Az államfő, mint fogalmazott, azt a tanácsot és kérést közvetíti az Országgyűlésnek, hogy forduljon közvetlenül a szomszédos többségi népekhez, saját nyelvükön és folyamatosan tájékoztassa őket a magyarokkal való viszonyt érintő összes kérdésről, és az együttműködés előnyeiről. Sólyom László szerint ez az Országgyűlés fontos törvényeket hozott a magyar nemzet egységének szolgálatában. "Ideje volt már, hogy ha a magyar nemzet egészéről és sorsáról beszélünk, ne fájdalommal teljen meg a lélek, hanem az együttlét örömével" - jelentette ki a köztársasági elnök.
Versailles-ban
Ezzel egyidőben versailles-i kastély parkjában található Nagy-Trianon palota előtt tartott nagygyűlést a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szervezésében több magyar szervezet pénteken, a trianoni emléknapon. A megmozdulásra - amelynek társszervezői a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Nemzeti Érzelmű Motorosok és a Trianon Társaság voltak - mintegy négyszáz magyar megemlékező érkezett Magyarország mellett a szomszédos országok magyarlakta területeiről, valamint több nyugati országból. A békés megemlékezésen elhangzott beszédek között a tömeg azt skandálta, hogy "Vesszen Trianon!". A szervezők felolvasták Bernard le Calloc,h, a magyar-francia kulturális kapcsolatok kutatója üzentét, amelyben arról írt, hogy a franciák egy részének is ugyanúgy fáj Trianon, mint a magyaroknak, s azért küzdenek, hogy Európa igazságot szolgáltasson Magyarországon. Ismertették Henry Bogdan magyar származású francia történész véleményét is Franciaország felelősségéről a trianoni békeszerződésben. Versailles-ban 1920. június 4-én délután négy óra harminc perckor írták alá az első világháborút lezáró békeszerződést. A pillanatra délután fél öt órakor a versailles-i székesegyház előtt harangszóval és közös imával emlékeznek az MVSZ tagjai.
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Feliratkozom a hírlevélre