Felavatták az ország új cigányvajdáját (videó)

Színes és látványos mulatság keretében, de ünnepélyes keretek között iktatták be, Lakatos Gusztávot, az új vajdát, Miskolcon. A ceremónia az újdonsült vajda otthonában indult, ahol összegyűlt a család, majd cigányzenekar kíséretében roma dalokat és mulatós nótákat énekelve áthaladt a sokadalom a városon.

Betértek a Bükkben található Csanyik-völgy egyik éttermébe, ahol a történelmi egyházak képviselői feleskették a magyar az oláh, a beás és a gáborcigányok felelősségteljes képviseletére Lakatos Gusztávot, akinek beiktatásával már két cigányvajdája is van a térségnek.

Lakatos Gusztáv a pestisracok.hu-nak kifejtette, hogy két vállalkozása számos roma család megélhetését biztosítja, ám sok bosszúságot okoznak számukra a bankok és a kacifántos bürokrácia, úgy vélekedett, hogy a multik, nem rugalmasok és nem emberségesek a kifizetések során.

A cigányok körében a készpénz az elfogadott fizetőeszköz

A cigányság jelentős része napról, napra él, ezért legalább hetente kell fizetni őket, ám a fővállalkozókat ez nem hatja meg. Gyógyszerre, ételre szoktak előleget kérni, nem mondhatom nekik, hogy várjanak türelmesen heteket, ha beteg a gyerek, ha nincs mit enni… Volt már rá példa, hogy bevittem a zaciba a családi aranyat, csakhogy időben tudjak fizetni az embereknek.

– ecsetelte a problémákat a roma vállalkozó, aki kőművesmesterként személyesen is dolgozik az építkezéseken és tapasztalatai szerint, a romáknak nem egy összegben havonta, hanem legalább heti részletekben kellene fizetést kapni készpénzben, mert nincs számlájuk, nincsenek tartalékaik és jobban be is tudják osztani a pénzt, ha kis időre kell tervezniük.

Többször hangsúlyozta, hogy a cigányság körében a készpénz az elfogadott fizetési forma. Lakatos Gusztáv portálunknak arról is beszélt, hogy a hazai cigány vállalkozó réteg sok esetben csak alvállalkozóként tud érvényesülni az építőiparban, ha sikerül is elcsípni nagyobb megrendeléseket, és, ha még becsülettel is fizetnek a multik, akkor is túl hosszú idő, mire az egyszerű munkás a pénzéhez jut.

Lakatos Gusztáv abban bízik, hogy pályázati úton módja lesz komolyabb megrendeléseket elnyerni és abban reménykedik, hogy a cigány vállalkozóknak sikerül kiemelkedniük, és nem csak alvállalkozóként lesznek hangsúlyosan jelen az építőiparban.

Ehhez tanulni kell! Minőségi munkát nem lehet képzetlen emberekkel végezni

– magyarázta, majd anekdotákat adott elő arról, hogy mennyire nem értenek már a kétkezi munkához az emberek. Elmondása szerint sokan még a csákányt sem ismerik fel és fogalmuk sincsen arról, hogy egy méter hány centiméterből áll.

Azt is elmondta, hogy az építőipari képzések mellett, oktatással újjá szeretnék éleszteni többek között a kosárfonó, teknővájó és egyéb ősi népi mesterségeket és ezeket a termékeket értékesíteni is szeretnék helyi piacokon. Szintén pályázati forrásból a kormányhivatalokkal, önkormányzatokkal együttműködve a romatelepeken élők egészségmegőrzésében is szerepet vállalnának. Ez utóbbit úgy képzelik, hogy amennyiben szűrő vagy oltóbuszokat tudnak biztosítani a térségbe, tájékoztatják a lakosságot és megszervezik a programot a romák körében. Az oltási kampányt is tudnák ilyen módon erősíteni.

Kötelezni erre senkit sem szabad, hiszen ez minden embernek a saját felelőssége, ám aki szeretné beoltatni magát, nincs internete vagy pénze buszjegyre azoknak segíthetünk azzal, ha helybe hozzuk a lehetőséget

– érvelt Lakatos Gusztáv, aki 2019-ben kapta meg tevékenységére az áldást az országos vajdától, ám a koronavírushoz kapcsolódó korlátozó intézkedések miatt csak most tudott összejönni a népes família.

Sokszínű érdekképviselet

A roma önkormányzatok mellett sok és sokszínű érdekképviselete létezik a magyarországi roma kisebbségnek, mely számos hazai kistelepülésen már nagyobb lélekszámban van jelen, mint a többségi társadalom.

A vajdaság egy félhivatalos intézménynek számít az oláhcigányok körében, akik sok esetben öröklik felmenőiktől ezt a címet, ám beiktatásuknál szükség van a keresztény egyházak papjaira is. A keresztény cigányok jelentős része római katolikus, ám a felzárkóztató programok eredményeként a református gyülekezetekben is nő az arányuk, így mostanában a vajdaavatásokon is ökumenikus szertartás zajlik.

Más hagyományokkal bírnak például a magyar és az oláhcigányok. Korábban ezen népcsoportok tagjai csak ritkán keveredtek, általában az azonos hagyományokkal bíró népcsoportok házasodtak egymással, ám a modern korban mindez fellazult. Lakatos Gusztáv oláhcigánynak, míg neje, Ilona magyar cigánynak vallja magát. Utóbbi meg is látszik a konyhájukon, mely tradicionális magyar ételekre épül. Persze ők is szoktak készíteni vakarót, vagy a bodeg néven emlegetett cigánykenyeret, a bablevest tésztával fogyasztják, a kedvencük étkük pedig a lecsóval megvadított pörkölt.

Két dudás egy csárdában?

Az új romavezető beiktatásával immár két aktív vajdája van a térségnek a több, mint tíz éve felavatott Lakatos Attila és a most színre lépő Lakatos Gusztáv személyében. Gusztáv küldetését életre szólónak tekinti és azt állítja a címét, majd ifjabb Lakatos Gusztáv, azaz, a fia örökli.

Lakatos Attila viszont azt nyilatkozta a Pesti Srácoknak, hogy az öröklési jog mellett az is fontos érv az ő legitimitása mellett, hogy a vajdává avatás ceremóniáját megelőzően őt nyolcszáz cigány választotta meg.

Lakatos Attila szintén sok cigány embernek biztosít munkát, tehetségtámogató programokat kezdeményez emellett kapcsolatban áll a helyi rendőrséggel, szerepet vállal a bűnmegelőzésben és aktív közéleti szereplő, gyakran nyilatkozik a sajtóban. Úgy tartja a mondás, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában, ám, ha megosztják a feladatot még ez is megtörténhet. Elképzelhető, hogy egyikük a borsodi, míg másikuk a miskolci vajda címét fogja viselni majd a jövőben.