2 órája
Nagy Márton: beigazolódott, amit vártunk, a lakáspiacon őrület és iszonyú kereslet van
Több gazdasági mutató világosan jelzi a fordulatot – mondta Nagy Márton a Világgazdaság Merre tart a hitelezés? című konferenciáján. A nemzetgazdasági miniszter szerint ez látszik a többi között a foglalkoztatásban, a hitelpiacon, vagy az új és használt autók vásárlásánál. A kiskereskedelmi forgalom januári adatai szintén nagyon jók lesznek.
Nagy Márton
Forrás: Világgazdaság
Az idei tényleg az áttörés és fordulat éve, rengeteg olyan mutatószám van, amelyek a fordulatot mutatják – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság Merre tart a hitelezés? című konferenciáján.
Fotó: Hegedüs Róbert / Forrás: MTI
A tárcavezető szerint több ilyen mutató van, ezek között említette a foglalkoztatást, a hitelpiacot, vagy az új és használt autók vásárlását. A lakosság esetében egyértelmű fordulat látszik a hitelezésben, a kiskereskedelmi forgalom januári adatai pedig nagyon jók lesznek az online pénztárgépek adatai alapján. Szerinte lehet repülőrajtról beszélni.
A miniszter kiemelte, hogy
a lakossági hitelezés mellett a vállalati hitelezés is megindul az idén.
Biztosítani kell az olcsó finanszírozást, a vállalatok úgyis eldöntik, hogy mire kell nekik a segítség. Fontos például a hatékonyság javítása. Minél alacsonyabb a kamatláb, annál nagyobb a kereslet a hitelek iránt, ezért fontos, hogy a Széchenyi Kártya Programban ez három százalékra csökkent.
A lakossági hitelezésre visszatérve a Nagy Márton jelezte, hogy itt tavaly a növekedés elérte a tíz százalékot. Ez a mutató az Európai Unió élmezőnyéhez tartozik.
Tavaly például a második legnagyobb értéket érte el a lakáshitel-állomány bővülése.
Ráadásul soha ennyi kölcsönt nem helyezett ki a bankszektor úgy, hogy ezek döntő része piaci hitel volt.
Hatalmas a kereslet a lakáspiacon
Nagy Márton szerint a hitelállomány a bruttó hazai termék (GDP) arányában nevetségesen alacsony szinten van, kevesebb, mint a GDP tíz százaléka. Miközben a saját tulajdonú lakásállomány nyolcvan százalék fölötti. Ez mind azt mutatja, hogy nálunk nagyon alacsony a hitelpenetráció, tehát bőven lehetne még hitelezni, ezért nem tekinthető veszélyesnek ez a szint.
Ma egy átlagos kölcsönszerződés húszmillió forintnál jár.
Ezzel együtt szerinte óvatosan kell bánni a lakáshitel-állománnyal, mert közben a lakásárak emelkednek.
Ez az állomány 2010-hez képest reálértéken alacsonyabb szinten van, ami azt mutatja, hogy ez a hitelkiáramlás az árakhoz képest nem tekinthetőek magasnak. Azaz reálértéken sokkal nagyobb tere van a lakáshitel-állomány bővülésének, tette hozzá. „Beigazolódott, amit vártunk, a lakáspiacon őrület és iszonyú kereslet van” – fogalmazott.
Nagy Márton szólt arról is, hogy
idén 550 milliárd forint áramlik ki az állampapírokból, ebből csak az első negyedévben 250 milliárd forint.
Ez az összeg lényegében a lakáspiacra megy, tehát több tíz milliárd forint jelenik meg ezen a területen. Ugyanakkor látják azt is, hogy az árak emelkednek, ezért fontos a lakáspiaci tőkeprogram. Ez évben sokkal több lakás fog felépülni, de az igazi áttörés 2026-ban jön, amikor húszezer fölött lehet ismét az újonnan átadott lakások száma.
Mit mutat a vállalati hitelezés?
Nagy Márton még nem látja a fordulat jeleit a vállalatok hitelezésénél.
A penetráció nagyon alacsony, nagyon alacsony szintről kapaszkodunk fel. Ezért a bankoknak egyre nagyobb hajlandóságot kellene mutatniuk a vállalati hitelezés terén. A gond az, hogy sokkal nagyobbak ebben a szegmensben sokkal nagyobbak a kamatok, mint a lakáspiac esetében. Jelenleg 9-10 százalékos kamatokról beszélünk, ez a szint nem alkalmas arra, hogy a hitelezés lendületet vegyen.
A kis- és közepes vállalkozások (kkv) kölcsöneinek fele lényegében támogatott hitel. Ez is csak azért működik, mert van Széchenyi-kártya hitel és volt egy Baross Gábor hitelprogram, amivel el tudták kerülni, hogy vállalatok bajba kerüljenek. Az állam jelentős összeggel támogatja a költségvetésből a kkv-kat a Széchenyi Kártya Programon keresztül, ez jelenleg 300 milliárd forint terhet jelent az államnak.
Segít a Demján Sándor Program
Nagy Márton szólt arról, hogy
rendkívül erős volt a november és december annak köszönhetően, hogy levitték öt százalékra a beruházási hitelek kamatát, ami jelentős keresletet generált.
Azaz: nem igaz, hogy nincs hitelkereslet alacsonyabb kamatláb mellett. A miniszter a Demján Sándor Program kapcsán több adatot is ismertetett. A kkv-k 37 százaléka kapacitásnövelés céljára adott be beruházási hiteligénylést, a többség a hatékonyság javulását tűzte ki célul, például IT-fejlesztésre vagy energiahatékonyság javítására költik a pénzt. Sok cég érkezett az építőiparból és az idegenforgalomból, valamint területileg is nagyon kiterjedt a vállalati kör. A miniszter úgy látja, a vállalati hitelezésen a programnak köszönhetően eljön a fordulat az idén.
„Várjuk, hogy ha tud, akkor a Magyar Nemzeti Bank is segítsen” – üzent a tárcavezető a március 4-én felálló új jegybanki vezetésnek. A központi bank ugyanis nem pusztán a kamatlábon keresztül tud támogatást nyújtani.
Az eredeti cikkért KATTINTSON.
