2022.08.15. 11:52
Lebilincselő látványvilággal várja a Margitszigetre az operarajongókat az Attila
Verdi szenvedélyes zenéjét XXI. századi látványtechnikával idézte meg a Margitszigeti Szabadtéri Színház legújabb bemutatójában, az Attila című operában. A hun király alakját Bretz Gábor alakította hitelesen, a női főszerepben a világhírű olasz szoprán énekesnő, Maria Agresta lépett a közönség elé.
Giuseppe Verdi Attila című operája a Margitszigeten
Forrás: MTI
Fotó: Bruzák Noémi
A Margitszigeti Szabadtéri Színház a szakma legjobbjait kérte fel Verdi Attilájának megvalósításához - írja a Magyar Nemzet. A rendező, Aczél András biztos kézzel állította színpadra az operát, amelyhez Madarász János látványtervező készített elképesztően izgalmas díszletet, a karakterekhez illő jelmezeket pedig Erkel László Kentaur tervezte. A tömegjelenetek koreográfiájában közreműködött Feledi János. A Feledi Projekt táncosai a modern balett mozdulatvilágával, látványos jelmezeikben, élénkvörösre festett kézzel tették még erőteljesebbé az előadás képi világát. A történet drámai pillanatait szinte a nézők retinájába égették, ami ritkán történik meg egy opera-előadáson.
A közönséget teljesen elkápráztatta a lebilincselő látványvilág, amelyet a négyszáz négyzetméternyi LED-falon látható apró részletességgel kidolgozott animációs és filmes hatású háttérképek tettek lenyűgözővé. A valósághű multimédiás képi világ életre keltette az ezerötszáz évvel ezelőtti kort, amelyben a opera története játszódik.
Dénes István karmester vezényletével a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara gyönyörűen adta elő Verdi nagy ívű zenéjét, amely által egy titokzatos legenda és a magyarság történelmének dicső múltja elevenedik meg a színpadon.
Az operát 1846-ban mutatták be Olaszországban. Olyan korban készült ez a mű, amikor Itáliában az egyesülés iránti vágy, Európában pedig a reformkor forradalmi lendülete terjedt országról országra. Ekkor írta hazánkban Erkel Ferenc a Hunyadi László című operát, és Katona József Bánk bánja is ekkor indult diadalútjára.
Verdi első alkotói korszakában tudatosan fordult a történelmi témák felé, amelyek feldolgozásaiban a szabadság eszméjét lendületes dallamokkal adta át a közönségnek. A saját zenei stílusát a belcanto révén, a francia és német zenei hatásokkal ötvözve alakította ki, ami az Attilában a duettekben és a kórus előadásában ismerhető fel a legjobban. Az eszmei mondanivalót az opera stíluskövetelményeivel egységbe formálta és közérthetővé tette a hangszereléssel és a dallamformálással.
Megkaphatod a világmindenséget, de hagyd meg nekünk Rómát
– énekelte az Eziót alakító Haja Zsolt, és ez az a mondat, amelyben a legjobban kézzelfoghatóvá válik a reformkor nemzeti szabadságvágya.
A női főszereplő, Odobella áriáihoz kivételes technikai tudás szükséges, de ezt Maria Agresta már az első duettnél megmutatta, lenyűgöző volt hallani, ahogyan olaszos könnyedséggel két oktávot ugrott a hangjával. Áriáiban a haza iránt érzett határtalan szeretetről énekelt, aki fogadalmát beteljesítve bibliai Juditként akarta megmenteni népét.
Egy Verdi-opera kórusának létszámával nem érdemes spórolni, a Margitszigeti Szabadtéri Színházban is látványos volt a tömeg. A Magyar Állami Operaház kórusa betöltötte a teret, a drámai hatást erősítette a fáklyával megvilágított színpadon.
A hétvégi előadás is bizonyította, hogy nemcsak a női témák sikeresek az opera világában, hanem azok is, amelyeknek férfi a főszereplője. Az Attila igazi férfias és hazafias darab, ráadásul a dallamaiban férfiszenvedéllyel kápráztatta el a közönséget a Margitszigeten.
A teljes cikket ide kattintva tekintheti meg.
