Aláírták a megyei integrált hulladékgazdálkodási szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket

Ciucur Losonczi Antonius

Az Ecolect Bihar Települések Közti Fejlesztési Egyesületet Chirila Bujor igazgató képviselte, a két győztes cég részéről pedig ezek vezetői, Czenk Ferenc (Salubri) és Kovács Zoltán (Ave Bihor) látták el kézjegyükkel a nyolc évre szóló megbízási szerződéseket. Az ünnepélyes ceremónián jelen volt még Ioan Mang, a Bihar Megyei Tanács alelnöke, valamint négy polgármester is: Török László (Nagyszalonta), Petru Mlendea (Belényes), Ioan Todoca (Élesd) és Cristian Laza (Váradszentmárton).

A megyét az integrált hulladékgazdálkodás szempontjából hat övezetre osztották, ebből öt esetében hirdettek győztest. Nagyvárad ebbe nem tartozik bele, mert ő a különutas politikát választotta, illetve egy zóna esetében (a kibővített metropolisz övezet) meg kell még várni az óvás végeredményét.

A 300 ezer embert érintő beruházás teljes költségvetése ötvenmillió euró, melyből két százalék önrészt biztosít a megye, a többi pénz pedig vissza nem térítendő európai uniós támogatásokból származik, vagyis ISPA-alapokból, illetve a Nagy Infrastruktúra Operatív Programból. Élesd és környékén a Salubri foglalkozhat a hulladékgazdálkodással (13 közigazgatási egység), a többi négy zónában pedig az Ave Bihor: Nagyszalonta és környéke (11 közigazgatási egység), Belényes és környéke (28 közigazgatási egység), Margitta és környéke (12 közigazgatási egység), Érmihályfalva, Székelyhíd és környékei (11 közigazgatási egység).

A falvakban úgynevezett négy frakcióban fog történni a szemétgyűjtés. Lesz az üvegeknek egy külön kemény kuka, akárcsak a maradék hulladékoknak (ami már nem nevezhető csupán háztartásinak), a műanyagoknak és a fémeknek zacskó, a papíroknak és a kartonoknak pedig szintén zacskó. Ennek megfelelően a lakosok tehát kétfajta zacskót kapnak, az egyik sárga, a másik kék színű lesz. A felsoroltakon kívül a városokban lesz még egy ötödik frakció is, ez is kemény kuka, amibe a konyhai hulladékot, vagyis a biológiailag lebomló hulladékot kell majd gyűjteni. A falvakban azért nem számolnak biohulladékkal, mert ott a komposztálás élvez előnyt, arra gondolva, hogy az ételmaradékot és a zöldhulladékot az emberek úgyis otthon kezelik, illetve a feltételezések szerint hasznosítani tudják ezeket a háztáji gazdaságban.

Több mint valószínű, hogy a három hónapos előkészítési periódus után valamikor nyáron, minden bizonnyal júniusban kezdik el ily módon gyűjteni a szemetet, addigra a szolgáltatóknak ki kell osztaniuk a kukákat, és attól függően, hogy melyik önkormányzat hogyan dönt, vagy díjat kell érte fizetni, vagy pedig speciális helyi illeték formájában kell törleszteni a szemétszállításért. Ha az előbbi, vagyis a pénzbeszedés mellett dönt egy területi közigazgatási egység vezetése, akkor a szolgáltatónak ki kell mennie, hogy minden egyes ügyféllel szerződést kössön.

Ugyanakkor minden övezethez tartozik egy átrakó állomás, mely a nem újrahasznosítható hulladékoknak az átszállítását biztosítja a nagyváradi mechanikai-biológiai hulladékkezelő állomáshoz. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy először a hulladékok ledarálódnak, utána pedig egy szállítási folyamaton mennek keresztül, hogy minél kevesebb legyen bennük a szervesanyag-tartalom, esetleg komposzt is készüljön belőlük. A válogatókba pedig (melyekből ugyancsak minden zónában van egy-egy) kerülnek az újrahasznosító hulladékok, hogy azok tovább legyenek szétválogatva. Ennek nyomán készülnek majd újabb frakciók: az üveg kimegy egy frakcióba, a műanyagból készül körülbelül 15-16 frakció, és külön-külön lesz még papír- és kartonfrakció is.

Mint elhangzott, hangsúlyt fektetnek a lakosság tájékoztatására, nevelésére is, és egy-két éven belül be szeretnék vezetni azt is, hogy chippel vagy vonalkóddal lássák el a szemeteszacskókat. A távlati tervek közt szerepel még, hogy minden, ötezer lélekszámúnál nagyobb helységben olyan platformokat létesítsenek, ahová el lehet vinni a nagyobb volumenű és a veszélyes hulladékot, a háztartási és egyéb elektromos gépeket.

Borítókép: Facebook/CJBihor