A példamutató

Pikó Stefánia

Tisztaság, elegancia, méltóság – ezek az első gondolataink, amikor meglátunk egy hattyút. A Garasos-híd környékén gyakran látni őket, amint némi arroganciával vegyítve vetnek egy-egy pillantást a többi madárra, és méltóságteljesen lebegnek a Körös vizén. Megállunk kicsit a hídon, akkor is, ha már nagyon sokszor láttuk itt őket, és gyönyörködünk a mindig hófehér tollaikban, amiket, nem is értjük, hogyan tartanak ilyen szépen „karban”, miközben pár méterrel odébb ott úszkál egy szemétkupac, a part másik oldalán pedig épp fákat vágnak ki. A hattyúk a káosz kellős közepén is megőrzik ősi eleganciájukat, mi pedig, emberek, példát vehetnénk róluk.

„Tollászkodjunk” most kicsit mi is, rakjunk rendet fészkeinkben, és ha eddig még nem tettük meg, itt az alkalom, hogy belső értékeinket is felfedezzük, és az elegáns hattyúhoz hasonlóan, ezekből merítsünk erőt még a legnagyobb káosz közepén is.