Konferenciákon elemezték a fenntartható fejlődést és a járvány nőkre gyakorolt hatását

Ciucur Losonczi Antonius

Tizenkét ország több mint 100 képviselője vett részt november 10-én a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet (BSEC) tagállamainak magas szintű online konferenciáján. Az eseményt A regionális együttműködés megerősítése a fenntartható fejlődési célok megvalósítása érdekében címmel a román miniszterelnöki hivatal Borbély László államtanácsos által koordinált Fenntartható Fejlődés Főosztálya rendezett a BSEC soros elnökségének égisze alatt.

Ezen többek közt elhangzott, hogy az Agenda 2030 dokumentum által kijelölt fenntartható fejlődési célkitűzések megvalósítása nagy mértékben fokozhatja a Fekete-tengeri régió államainak fenntartható gazdasági növekedését szolgáló együttműködést. Jó példa lehet erre az energiaforrások fenntartható kiaknázása. Romániának alternatívákat kell találnia a jelenlegi energiaszerkezetre annak érdekében, hogy az európai ambícióknak megfelelően csökkentsék a károsanyag-kibocsátásokat. A földgáz mellett, amelynek kiaknázása még mindig bizonytalan, megoldást jelenthetnek a tengeri szélerőművek, főleg, hogy uniós szinten az a cél, hogy a villamos energia 35 százaléka ilyen forrásokból származzon.

„Sajnos a Fekete-tenger térsége sem mentes a szennyeződésektől, és mindannyiunkat érint a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi változása, véges jellege, miközben a Föld népessége exponenciálisan növekszik. Sokan nem ismerik el a problémákat, sőt, kategorikusan elutasítják azt az álláspontot, miszerint rossz irányba mennének a dolgok, ezért határozottabb kiállásra, egyéni és kollektív felelősségvállalásra lenne szükség” – hangsúlyozta Biró Rozália. Véleménye szerint újra át kell gondolnunk a terveinket, szem előtt tartva mások jó gyakorlatait és pozitív tapasztalatait. „A fogyasztáson alapuló modellről át kell térnünk az innovációközpontú társadalomra, miközben széleskörű párbeszédet folytatva mindenkinek érthetően elmagyarázzuk azt, hogy a fenntartható fejlődésre fókuszáló közpolitikáknak mi vagyunk az első számú haszonélvezői” – vélekedett.

A másik távbeszélgetésre november 13-án került sor, és a koronavírus-járványnak a nőkre gyakorolt hatását elemezték a hozzászólók. Ezt az Európai Néppárt nőszervezete (EPPW) rendezte, 53 tagszervezet vezetője kapott rá meghívót, illetve három női uniós biztos fejtette ki bővebben a véleményét: a demokráciáért és demográfiáért felelős Dubravka Suica, az egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős Stella Kyriakides, valamint az innovációért, erőforrásokért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős Mariya Gabriel.

Ezen a szimpóziumon felvetődött, hogy közös erőfeszítésre van szükség a világjárvány megfékezése érdekében, és nem az oltóanyag önmagában, hanem a beoltás menthet meg életeket. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni Európa digitalizálására, a vidéki erőforrásokra, a startup cégek és a kis- és közepes vállalkozások támogatásra, a kutatásra és fejlesztésre, a kultúrára, a fiatalok mentális egészségére. Biró Rozália felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy az RMDSZ nőszervezetének két segítő célú kezdeményezése is volt, a Halljuk egymást! és a Segíts okosan!