Felújítják a nagyváradi Ady Endre Líceumot

BN-összeállítás

A Nagyvárad patinás magyar nyelvű líceumának helyet adó kolostort 1771-ben alapította Szenczy István kanonok, a már a kezdetektől fogva leányiskolát, majd később, 1857-től tanítóképzőt működtető orsolyita rend számára. Ily módon a város egyik legfontosabb alma matere ezzel a felvállalt örökséggel és a megszakítás nélküli oktatási múlttal az idén 250 évre visszatekintő régiséggel büszkélkedhet. Nagyvárad és Bihar megye egyik legjelentősebb műemlék épületén, megépítése óta egyszer sem végeztek teljes külső és belső felújítást, most azonban a keleti, déli, észak-keleti, dél-nyugati épületszárny, és a kápolna épülete is fel lesz újítva, illetve az 1896-ban megépített, a nyugati udvar és a kolostor közötti épületrész is. Továbbá, a legújabb épületszárnyat, az 1937-ben elkészült északi épületet is renoválják.

„Az RMDSZ prioritásának tekinti a korszerű körülmények között megszervezett tanítást, az épített örökség megőrzését. Az idén 250. évfordulóját ünneplő, a római katolikus egyház épületében működő Ady-líceum, a mostani döntés értelmében megújulhat. Így a diákok biztonságban, egy korszerű számítógéprendszerrel ellátott, digitalizált iskolában tanulhatnak” – nyilatkozta Cseke Attila miniszter.

A Fő utca és a Bémer tér szögletében, egy közel 12 ezer négyzetméteres telken álló belvárosi épületegyüttes a Szent Anna-templomot és egy belső udvart közrezáró, hozzávetőleg 1771–1780 közt emelt barokk rendházból fejlődött ki, több építési fázisban. 1858-ben Szaniszló Ferenc püspök, 1877-ben Györffy László zárdagondnok, 1888-ban a rend, majd 1893–98 közt Racsek János és Palotay László prépostok, valamint Winkler József kanonok támogatásával épültek sorra historizáló és eklektikus stílusban az egyre bővülő iskola újabb épületszárnyai, melyek tervezésében nagyváradi építészek – Knapp Ferenc, Sztarill Ferenc, id. Rimanóczy Kálmán – vettek részt. Miután az államosított épületet 2002-ben visszakapó orsolyita rendház 2012-ben megszűnt, az építészeti értékei és régisége miatt műemlékjegyzékben szereplő épület tulajdonosa a váradi római katolikus püspökség lett, az iskola fenntartója azonban a város maradt. 2010-ben a homlokzataival három utcára néző épületkomplexum külső tatarozáson ment át, ám belső terei és udvari homlokzatai évtizedek óta várnak egy átfogóbb helyreállításra.

A felújítás célja egyrészt a teljes körű állagmegújítás, az épületfizikai, épületbiztonsági és tartószerkezeti problémák megoldása, a héjazatok és vízelvezetési rendszer cseréje, belső burkolatok, asztalosmunkák restaurálása, különös tekintettel a műemléki szempontok érvényesítésére, másrészt biztosítani a megfelelő oktatási feltételek alapját képező infrastruktúrát (hideg- és melegvízhálózat, fűtési rendszer, elektromos hálózat, villám- és tűzvédelmi rendszer). Az ingatlant továbbá energetikai szempontból is felújítják, restaurálják a nyílászárókat, és a fűtésrendszert is korszerűsítik. Több mosdót szerelnek fel benne, hiszen a meglévők száma kevésnek bizonyult a diáklétszámhoz képest.

A tárcavezető elmondta: az elmúlt hónapokban a szaktárca a szükséges szakdokumentáció elkészítésén és elfogadtatásán dolgozott, a tárcaközi bizottság döntése nyomán a javaslatot a kormány elé terjesztik, majd a kormány döntése után elkezdődhet a tenderpályázat kiírása.