Szent László kilencszáz év távlatából is példaképnek számít

Ciucur Losonczi Antonius

Az ezüstmisés Giosanu Leonard váradolaszi segédlelkész prédikációjában arra hívta fel a figyelmet: ebben az évben kerek évfordulója (a 975-ik) van Szent László születésének, és egy születésnap megünneplésére illik időt szakítani, felkészülni rá, valamilyen figyelmességet, különlegesebb vagy szokványosabb csecsebecsét ajándékba vinni az ünnepeltnek. A szentek azonban azt várják el tőlünk, hogy ne valamilyen tárggyal, hanem inkább lelki dologgal lepjük meg őket, például azzal, hogy tisztán tartjuk a lelkünket. Nem könnyű azonban a szenteket ünnepelni. Istent tulajdonképpen az egyházi év minden napján ünnepeljük – ő azonban mindenben tökéletes, a szentek viszont nem, így esetükben az olyan tulajdonságokat kell kiemelni, melyeknek köszönhetően Istennek tetsző életét éltek, ezért befogadta a mennyek országába őket – magyarázta a tisztelendő.

Szent László egész népünk nagy példaképe, nemcsak a váradi egyházmegye és az újvárosi templom védőszentje. Évente az arra hivatottak ismertetik az életét, a tevékenységét, a történelmi hátterét annak a kornak, melyben élt, de nem árt ezeket az információkat újra és újra átvenni, átismételni, hiszen feledékenyek vagyunk. Fontos kiemelni azt, hogy Szent László minden körülmények közt szakított időt magának arra, hogy imádkozzon. Tudott megbocsátani, és gondoskodott arról, hogy igazságosság uralkodjon mindenhol. Lovagiasság jellemezte őt, és mindenben kereste Isten akaratának az érvényesülését. Legendák sora örökítette meg tetteit – ezek a mondák azonban a hollywoodi filmektől eltérően nem a főhősnek kölcsönöznek szupererőt, hanem arról szólnak, hogy Szent László által hogyan dicsőült meg Isten a népe előtt. Milyen szép is volna, ha rólunk nem pletykák keringenének, hanem olyan legendák, hogy Szent Lászlóhoz hasonlóan milyen jó cselekedeteket valósítottunk meg mi is Isten eszközeiként – hangsúlyozta az ünnepi szentmise szónoka.