2022.01.06. 07:49
Hamarosan kész lehet Érmihályfalva új kulturális központja
Jól haladnak az épülő Érmihályfalvi Kulturális Központ munkálatai, jelenleg az utolsó simításokat végzik. A felújított impozáns épület markáns jellegzetessége lesz a városnak – írta egyik Facebook-bejegyzésében Karsai Attila alpolgármester.
Facebook/Karsai Attila
Ciucur Losonczi Antonius
Az érmihályfalvi SLC Construct cég kivitelezésében zajló munkálatok 2020 végén kezdődtek el. A Cseke Attila vezette Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért Felelős Minisztérium 1 millió euróval finanszírozta a befektetést az Országos Beruházási Vállalaton (CNI) keresztül, melynek köszönhetően biztosítva lesz minden olyan fény- és hangtechnika, mely szükséges ahhoz, hogy a létesítményt modern, 21. századi körülmények között lehessen működtetni. A több mint 110 éves régi malomépület háromszintes: van földszint, első és második emelet, utóbbin alakították ki a könyvtárat és a kiállítótermet, míg az elsőn a páholyt, ahonnan nézni lehet majd az előadásokat. A földszinten színpadot létesítettek, 206 férőhelyes nézőtérrel annak érdekében, hogy egy olyan kulturális központja legyen Mihályfalvának, mely a művelődés több területén is kielégítheti majd az igényeket. Ugyanakkor már elejétől kezdve úgy tervezték, hogy egy új épületszárny is hozzá legyen építve a régi ingatlanhoz.
Mint annak idején portálunk is beszámolt róla a Szombat folyóirat cikke nyomán, az irodalmi Nobel-díjas Louise Glück költőnő felmenői érmihályfalvi magyar zsidók voltak. A 20. század elején Érmihályfalva körülbelül hatezer lakossal rendelkezett, ebből körülbelül ezerkétszázan voltak zsidó vallásúak, mintegy húsz százalék. A helyi zsidó közösség az 1800-as évek elején érkezett lakóhelyére, és a környék izraelita központjává, anyahitközségévé vált. A mihályfalvi zsidóság az ortodox irányzathoz csatlakozott, és mélyen vallásos maradt. Louise Glück felmenői tevékenyen részt vettek a település életében, jelentős szerepet vállaltak a polgárosodásban. Nagyapja, Glück Henrik míg ott élt, a Feldmann és Glück fakereskedést vezette. Dédapját is Glück Henriknek hívták, és elképzelhető, hogy azonos azzal a Glück Henrikkel, aki honvédként harcolt az 1848/1849- es forradalomban és szabadságharcban. A Glück-család tagjai ott voltak az ortodox hitközség vezetői, a zsinagóga építtetői közt is. Mihályfalva híres malmát, a Gizella-malmot Glück Benő alapította és irányította, de vittek még a családtagok üveggyárat és nőidivatáru-céget is.