2022.02.03. 11:00
Munkaerőhiánnyal küszködik Bihar megye is
Az idei év fő kihívása a Bihar Megyei Munkaerő-foglakoztatási Ügynökség (AJOFM) számára, hogy az érintett személyeket meg tudja szólítani a szolgáltatásaival. Ebben segít egy európai uniós projekt, melyet közösen bonyolítanak le a Hunyad megyei társintézményükkel, közölte szerdai sajtótájékoztatóján Békési Csaba igazgató.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Ciucur Losonczi Antonius
Békési Csaba szerint a tavalyi év nagy kihívást jelentett a munkaerőpiac szereplői számára, mivel továbbra is érzékelhetők a koronavírus-járvány hatásai, de ezzel együtt a gazdasági talpra állás nyomai is felfedezhetők. Kezdett fellendülni a munkaerő-foglalkoztatás, és csökkenni a munkanélküliség. Míg 2021 elején közel 5800 állástalan személy volt regisztrálva náluk, az év végén csak 3523 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásukban, jelenleg pedig körülbelül 3300-nál tartanak. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi évben Bihar megyében a munkanélküliségi ráta 2,2 százalékról 1,33 százalékra csökkent. A szakember megítélésében rendkívül hasznosnak bizonyult az úgynevezett Kurzarbeit-rendelet (rövidített munkaidő) – ennek sikerét jelzi, hogy ahogyan apadt a kényszerszabadságon levők száma, úgy lett egyre több az arra vonatkozó munkáltatói kérvény, hogy csökkentett munkaidővel szeretnének alkalmazni embereket. A Kurzarbeit ugyanakkor továbbra is népszerű foglalkoztatási mód maradt, de nem annyira a pandémia miatt, hanem inkább azért, mert a nyersanyagok hiányának betudhatóan nagyon nagy gondok vannak a beszállítói lánc működésével világszerte.
A szakmai tanfolyamok is népszerűségnek örvendtek, bár korlátozva voltak és vannak az egészségügyi óvintézkedések által, illetve az is akadályt jelent a kedvezményezettek számára, hogy sokan közülük nincsenek beoltva. Ezzel együtt az elmúlt évben 20 tanfolyamot szerveztek 359 fő számára, és általában közel hetven százaléka a végzősöknek talál magának munkát. A felsőfokú tanulmányokkal rendelkezők körében a coaching képzés bizonyult a legkeresettebbnek, mind a tíz résztvevőnek sikerült később elhelyezkednie. Szintén népszerű volt a fotókurzus – ebben az esetben is mind a tíz jelentkező kapott állást. Sok érdeklődőt vonzanak még a humánerőforrás-referensi, a konfekciós termékeket összeállítani megtanító, a biztonsági őr, a kereskedelmi ügynöki, valamint a számítógépkezelői képzések is, tudtuk meg.
Arról is beszélt az AJOFM igazgatója: meggyőződése, hogy az életszínvonal egyik fokmérője a természetes népszaporulat. Sajnos Románia nem teljesít jól e téren, s ez alól Bihar megye sem kivétel. Az utolsó pozitív statisztika 1990-ból származik, de ez sem mérvadó, mivel még a kommunista adatgyűjtés eredménye. Országos szinten 100 ezerrel többen hunytak el, mint születtek 2020-ban, 2021-ben pedig 140 ezer fő körül alakult a negatív népszaporulat. Ez nemcsak azt jelzi, hogy a népesség elöregedőben van és fokozódik a társadalombiztosítási rendszer megterhelése, hanem azt is, hogy a humánerőforrás-kapacitás csökken, és ez Bihar megyére is érvényes. Panaszkodnak is a munkáltatók, hogy munkaerőforrás-hiánnyal küszködnek. Jelenleg 1300 személy kap munkanélküli segélyt Bihar megyében (alacsony tehát a merítési potenciál), és amellett, hogy kevesebb gyermek születik, vagyis nincs utánpótlás, sokan külföldre mennek el dolgozni innen is, illetve 30–40 ezer potenciális munkavállaló „egyszerűen eltűnt” a rendszerből – ők sajnos valószínűleg a feketegazdaságban fejtenek ki valamilyen tevékenységeket. Megoldást jelenthetnek persze az európai gazdasági térségen kívülről érkezett munkavállalók, de Békési Csaba szerint ennél talán célravezetőbbek lennének a család- és gazdaságvédelmi intézkedések – kérdésünkre válaszolva e szempontból Magyarországot említette követendő pozitív példaként. Ugyanakkor az is hasznos volna, ha különféle pénzügyi és egyéb kedvezményekkel meg lehetne győzni a külföldön dolgozókat, hogy hazajöjjenek – tette hozzá.
Az idei év fő prioritása az AJOFM számára, hogy az érintett személyeket meg tudják szólítani a szolgáltatásaikkal. Ebben segít egy uniós projekt, melyet közösen bonyolítanak le a Hunyad megyei társintézményükkel: beazonosítják a 16–29 év közötti, semmivel sem foglalkozó fiatalokat, hogy aztán regisztrálják, és ha igénylik, képezzék őket, majd a tanfolyam elvégzése után munkaszerződést kínáljanak a számukra. Ennek érdekében az év végéig öt csapat járja a megyét. Ugyanakkor, ha a járványügyi helyzet megengedi, idén egy karriertanácsadó, valamint legalább négy általános állásbörzét és minimum 30 szakmai tanfolyamot szeretnének szervezni – hangzott még el a sajtótájékoztatón.