2022.06.21. 15:00
Egy koncerten a Kárpát-medence népzenéi
Erdélyi turnéjának utolsó állomásaként Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében lépett fel szombat délután a Fonó Zenekar. A Tanúhegyek címet viselő koncertre a zenekar nem érkezett egyedül a partiumi városba: az előadáson olyan meghívott vendégek léptek fel, akik napjainkban is képviselik tájegységük régi magyar hagyományait.

Fotó: Alexandru Nițescu
János Piroska
A Kárpát-medencei magyar népzenét, illetve a velünk együtt élő nemzetek népzenéjét felvillantó előadás nagyváradi házigazdája a Csillagocska Alapítvány volt, melynek képviseletében Benedek Árpád köszöntötte a közönséget, illetve a fellépőket. A zenepedagógus az eseményt a partiumi néptáncmozgalom évek óta várt, kiemelkedő pillanatának nevezte. A koncert anyagát a trianoni békediktátum századik évfordulójára állították össze, a világjárvány azonban közbeszólt, így el kellett halasztani a turnét, a nagyváradi fellépés az utolsó állomás – mondta el Agócs Gergely, aki a későbbiekben a moderátor szerepét töltötte be. „Népdalainkban a történelemnek és a benne lezajló emberi sorsoknak is ott vannak a lenyomatai, amelyekkel a műsor során több ízben is találkozhatunk” – jegyezte meg, hozzátéve: a koncerten öt ország tíz magyar tájegységének népdalait vonultatják föl. Az előadáson a Fonó Zenekar olyan egyszerű és mégis rendkívüli értéket képviselő személyekkel egészült ki, akik számára a népdal nem egy színpadra száműzött, vagy múzeumi tárgyként óvott kincs. „Úgy maradtak meg saját környezetükben, mint a tanúhegyek, akik körül lemállott a puhább kőzet, tanúi annak a világnak, ahol az ember a szívében, lelkében megfogalmazódott tartalmakat a dalok segítségével juttatta kifejezésre. Ezeket a dalokat ugyanis ők nem iskolában, nem kottából, kazettáról tanulták, hanem otthon, családi körben” – fogalmazott Agócs Gergely felvidéki származású népzenész.

A koncert során felvidéki, mezőségi, kalotaszegi, mérai, gyimesi csángó, kárpátaljai, vajdasági, szerémségi magyar népdalokat hallhattunk, melyek során az előadók néha táncra is perdültek. A magyar autentikus népdalok mellett a közönség ízelítőt kaphatott a szlovák, ukrajnai ruszin, felsőmarosmenti román, illetve a horvát népdalkincsből is.