Keveset keresnek a Bihar megyében élők

BN-összeállítás

Az országos nettó átlagbér júniusban 3.406 lej volt, ettől jócskán elmarad Bihar megye, ahol mindössze 3.184 lej volt a nettó átlagbér az említett nyári hónapban. Jó hírnek csak az tekinthető, hogy ez 9,5 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi arány, 2021 júniusában ugyanis 2.880 lej volt megyénkben a nettó átlagkereset. A mostani jövedelem 5,33 százalékkal nagyobb, mint volt tavaly decemberben, akkor ugyanis 3.014 lej volt a nettó átlagkereset nálunk. A mostani jövedelem-aránnyal Bihar megye a táblázat második felében helyezkedik el, egészen pontosan a 25. helyen. A környező megyék közül csak Szatmár és Szilágy vannak mögöttünk, előbbiben 3.166 lej, utóbbiban 3.132 lej volt a nettó átlagbér júniusban, tehát nagyságrendben gyakorlatilag egy szinten áll a három megye. Ezzel szemben Arad megyében júniusban 3.295 lej, Fehér megyében pedig 3.421 lej volt júniusban az átlagbér, ezzel előbbi a 22., utóbbi pedig 15. az országos ranglistán. Azon már meg se lepődünk, hogy Kolozs megyében 4.864 lej volt a nettó átlagbér júniusban, amivel Bukarest után a második helyen áll az országban a nettó jövedelmek tekintetében. A ranglistán egyébként a harmadik Temes (4.140 lej) a negyedik pedig Szeben megye (3.990 lej). A sereghajtó Vâlcea megye, ahol az idei év eddigi teljes időszakára lebontva 2.826 lej volt a nettó átlagbér, majd Hargita (2.844 lej) és Teleorman megyék (2.860 lej) következnek.

Az okok

Laptársunk, a Jurnal Bihorean körkérdésére, hogy mi lehet az oka ennek a meglehetősen gyenge eredménynek, Békési Csaba, a Bihar Megyei Foglalkoztatási Ügynökség ügyvezető igazgatója elmondta, hogy megyénkben nagyon sok munkáltató alacsony képesítésű vagy képesítés nélküli dolgozót alkalmaz, ennek megfelelően a bérezés is alacsony. A statisztikát egyébként torzítja az a tény, mondja Békési, hogy megyénkben mintegy 24 ezer olyan egység, illetve magánszemély van, amelyek, akik nem fizetésből, hanem osztalékból biztosítják jövedelmüket. A ranglista nem tükrözi a pontos valóságot, mondja Ioan Mintaș, a Romániai Kis- És Középvállalkozások Országos Tanácsának első alelnöke, ugyanis megítélése szerint meglehetősen sok embert alkalmaznak a szürke gazdaságban. Hozzátette, hogy az ipari parkok is okolhatók, ugyanis az ottani befektetők zöme minimálbéren alkalmazza a dolgozókat. Radu Silaghi, a Bihar Megyei Cégek Egyesületének ügyvezető elnöke szerint azért kicsik a fizetések Bihar megyében, mert a munkaerőpiacon sok az alacsonyan képzett vagy képzetlen munkaerő, míg Dan Octavian, az egyesület elnöke úgy látja, hogy a megye gazdasági szerkezete az oka ennek az állapotnak. Kifejtette, hogy Bihar megyében a fő gazdasági ágazatok az áruszállítás, a könnyűipar, a logisztikai tevékenységek és a turizmus, és ezeken a területeken az átlagfizetések nem érik el az országos nettó átlagbér szintjét. Ezzel szemben megyénkben alig van jelen a kreatív ipar. Sajnos komoly gazdasági szerkezetváltásra a jövőben sem lehet számítani, sőt, Octavian szerint egyre inkább úgy tűnik, hogy a termelési szektorban Nagyvárad, amolyan szatelitvárosa lesz Debrecennek, ami ugyancsak kihat majd a megye bérezési szintjére.

Mi a teendő?

A megszólaltatott szakemberek egybehangzó véleménye az, hogy magas hozzáadott értékű munkahelyekre van szükség ahhoz, hogy Bihar megye kilendüljön a jelenlegi állapotából. Békési Csaba szerint nem egyszerűen új munkahelyek kellenek, hiszen megyénkben mindössze 1,03 százalék a munkanélküliségi ráta, azaz lényegében nincs is munkanélküliség. Tehát, olyan munkahelyekre van szükség megyénkben, amelyeket csak magasan képzett személyek tudnak betölteni, és így ennek a képzettségnek megfelelő bérezésben is részesülhetnének. Békési szerint növelni kell az egyetemi képzést igénylő munkahelyek számát. Jelenleg a szabad munkahelyek 7-10 százaléka igényel egyetemi diplomát Bihar megyében, jó volna, ha ez az arány 15-20 százalékra emelkedne. Ha ez megtörténne, akkor a Bihar megyei felsőfokú tanintézményekben tanuló hallgatók sem hagynék el a megyét az egyetem elvégzése után, hanem itt maradnának. Szemléletváltásra van szükség, és hosszú távon a hangsúly át kell kerüljön a mennyiségi szempontokról a minőségi szempontokra, mondta. Ugyanerről a szemléletváltásról beszélt Radu Silaghi is, aki szerint a jövőben a helyi önkormányzatok legalább ugyanolyan mértékben kell majd támogassák a kreatív ipart, mint amilyen mértékben, eddig az ipari parkok fejlesztését támogatták. Szintén a helyi felsőoktatás szerepét emelte ki Vlad Deac, a Bihar Megyei Vállalkozók Egyesületének elnöke, aki szerint a helyi egyetemek a minőségi oktatás mellett a hazai és nemzetközi kapcsolataikat kihasználva kellene ide vonzzanak jelentős, a helyi gazdaságot is fellendítő együttműködő partnereket.