Századok magyar népdalkincséből énekelt a Motolla együttes

Tóth Gábor

A Motolla énekegyüttes tartotta évzáró koncertjét június 21-én, szerdán 17 órakor a nagyváradi vár M épületében, a 11. Szent László Napok keretében. A Brugós Anikó tanárnő vezette Motolla 2018-ban alakult a nagyváradi Francisc Hubic Művészeti Népiskola magyar népi ének szakos tanulóiból. Műsorukban a magyar népdal századainak kincsestárából válogattak, sodortak, fontak ma is érvényes üzenetű, friss, élő énekeket, Csak tiszta forrásból összegző címmel. Hölgyek korát nem illik firtatni, de a rend kedvéért elmondjuk, hogy a leánycsapat legifjabbja negyedik osztályos, a legnagyobbak között pedig már fiatal édesanyák is vannak. Fellépési sorrendben: Bondár Nóra, Bacsó Eszter, Nagy Dorka Fanni, Nagy Lilla, Bacsó Ágnes, Krupár Luca, Szőnyi Orsolya, Darabont Gréta mellett citerásként egy fiatalember, Kendi Dominik kapott még helyet a csapatban, közös énekek is voltak, s természetesen a vezető tanárnő is énekelt és citerázott. A szervező, voltaképp a várbeli M épület házigazdája a Szent László Napokon, a Slash Light Kulturális Művészeti Egyesület volt.

A Motolla tavaly is, most is nagy sikerrel szerepelt a Szent László Napokon, ismét sok érdeklődő kísérte figyelemmel azokat az igényesen gyűjtött, kutatott, válogatott előadott népdalokat, melyekben a leányok mindenkori sok keserűsége is fölsajdult az értékes népi líra jegyében, de azért a vidámság és egészséges humor is hangot kapott. A központi téma nem sokat változott a századok során, konstatálhattuk, hiszen az elhangzott népdalok többségéhez hasonlóan a manapság születő műdalok nagy százalékát is a szerelem bánata (többnyire), öröme (néha) inspirálja. Ezek közül az előbbi a tanulság inkább a kedves férfitársaknak arra nézve, hogy csínján bánjanak a hölgyekkel, mert ahogy egy bizonyos operettből is ismert sor tartja: a lányok szerelme nem egyszerű dolog.

Írjuk a népdalok, népdalcsokrok származási helyét is, közülük kiemelkednek többek között a Brugós Anikó maga kutatta-gyűjtötte élő dalok, az észak-partiumi szamosdaraiak (Szatmár), melyek például ahhoz is hozzájárultak, hogy a Zolcsák Miklós és Fejér Kálmán által kötetbe rendezett korábbiak kiegészülve, a közelmúltban újra kiadásra kerülhessenek. Három szamosdarai csokor indította a műsort a mai észak-nyugati határszélről, s ezzel egy átfogó Kárpát-medencei és azon túl is mutató nagy utazás következett, melynek keretében szóltak eztán a nagyszalontai (Kodály 1916-os gyűjtéséből), felső-tiszavidéki, sárvásári, körösfői, visai, mezőségi (Válaszút), sóvidéki, moldvai (Pusztina, Aranymiatyánk), gyimesi, hertelendyfalvi (bukovinai ballada), széki, magyarbődi népdalok.