Fiatal szólistákkal zárt évadot a filharmónia

Tóth Gábor

A Fil Nouveu / Feel Young projekt jegyében telt az elmúlt hét a filharmóniánál. Amint arról korábban is írtunk, e kettős cím egy művészeti verseny elnevezése, mely tavaly debütált és idén volt a második kiadása. Hazai fiatal hangszeres előadók (diákok és egyetemisták) korábban beküldött online zenei videófelvételei alapján válogatott ki a filharmónia részéről egy szakmai zsűri idén 12 arra érdemes ifjú virtuózt, hogy azok megmutatkozhassanak szólistákként, zenekarral, közönség előtt. Az ország különböző részeiből érkezett első hat kiváló művésznövendéket kedden hallhattuk, a második hatot csütörtökön.

Akárcsak kedden, csütörtökön sem lépte túl a teremkapacitás egyötödét a koncert látogatottsága. Rendkívül szép gesztus a filharmónia részéről, hogy fiatalokat karol fel, ugyanakkor elképzelhető, hogy meg lehetett volna külön őrizni az említett projekt részének ezt a második, szép, családias, ünnepi koncertet és az iskolai/egyetemi évzárószerű virág- és diplomaátadót, s emellett inkább valami inkább évadzáró-szerűt nyújtani közönségcsalogatónak. Ám hiányzott ehhez a szervezői kezdeményezés és az erő. Csütörtökön, a csak e hétre 12 versenymű-tétel kíséretét betanult zenekar láthatóan vékony és kevés volt, hallhatóan kiégett, fáradt, túlhajszolt, ráadásul sokhelyütt hamis. Bruch egyetlen mozzanata kedvéért meg már minek is hívtak volna még plusz két kürtöst. Adrian Morar, a Kolozsvári Román Nemzeti Opera karmestere vezette pontosan, körültekintően ezt a koncertet is, akárcsak a keddit, ő még némileg tartotta a lelket a megmaradt kamaraszimfonikusokban. A koncertmesteri poszton, akárcsak kedden, most is Costin Éva irányított.

A fiatal szólisták a keddi hatosfogathoz hasonlóan ismét felkészültek, rutinosak, példamutatóak voltak, ami a művészet melletti elkötelezettséget, kitartást illeti. Tegyük hozzá, ezek az ifjú muzsikusok olyan értékekre tették fel már most az életüket, s dolgoznak érte keményen, hivatásszerűen, akár a sportoló olimpikonok. Naponta sok órán át edzik magukat a szakmához, nemzetközi versenyekre utaznak megmérettetni tudásukat – sokszor nehezen előteremthető háttértámogatással –, tökélyre csiszolnak minden egyes kifinomult ujj- és kézmozdulatot, mellette értelmet és lelket tesznek a produkciójukba, mindezt azért, hogy a lehető legjobbat adhassák önmagukról a publikumnak, olykor mindössze néhány percnyi színpadi megmutatkozás erejéig.

Tiszteletlenség a közönséggel szemben, hogy a filharmónia továbbra is egynyelvű műsorfüzete pontatlan, de például hiányos is volt. Lehetett tippelni, hogy mondjuk Weber klarinétversenye folytatódik-e az első tétel után, de fel voltak aztán cserélve a művek és a szólisták bemutatásának sorrendjei is, s ha valaki utólag kézbe veszi ezt a zenetörténeti „dokumentumot”, akkor fogalma sem lesz róla, hogy ki mikor mit adott elő. Írjuk le tehát legalább utólag, hogy mi volt a sorrend.

Tavalyhoz hasonlóan szintén Weber-művet választott Ion Lianu Popa (képünkön), a Nagyváradi Művészeti Líceum XI. osztályos tanulója, ezúttal az op. 73-as f-moll klarinétverseny I. tételét – a fiatalember egyébiránt más hangszereken és műfajokban is otthonosan mozog. A kolozsvári Ilinca Forna következett, róla nem derült ki a programfüzetből, hogy pontosan hányadéves a kolozsvári zeneakadémián, tény, hogy 2019-ben nyert oda felvételt, majd két éve váltott hegedűről brácsára, így bizony nem kis dolog, ahogyan kiállt Franz Anton Hoffmeister D-dúr brácsaversenyének II. és III. tételével. A klasszika után Carl Nielsen elmés-szellemes Klarinétversenyének I. tételével repülhettünk egyenesen a 20. század ’20-as éveinek irányzatkeverékébe, a bukaresti zenelíceum XII. osztályos diákja, Ioana Tomescu játszott, ő már az idén ősztől a helsinki Sibelius-akadémián folytatja majd tanulmányait. Egy másik hangszerváltó fiatal jött, Filip Cușmir ifjú hegedűs, aki eredetileg zongoristaként kezdte tanulmányait. A kolozsvári zenelíceum X. osztályos tanulója Bruch g-moll hegedűversenyének fináléját adta elő. Technikai szünetet (zongorabetolás) követően a konstancai zenelíceum XI. osztályos diákja, Paul Florescu játszotta egészen Chopin-szerű álmodozással átszőve Schumann a-moll zongoraversenyének kiadós I. tételét. Végül a legfiatalabb érett előadó következett, a temesvári művészeti líceumban jelenleg VII. osztályos Maria Eliza Pîrvulescu, aki Mendelssohn g-moll zongoraversenyének II. és III. tételét adta elő (utóbbi tételt egyébként a keddi koncerten is hallhattuk). Két hölgy, egy brácsás és egy zongorista választotta tehát, hogy nemcsak virtuóz saroktételeket játszik, hanem egy-egy líraibb középső műrészletben is megmutatja önmagát.