Stratégiai célkitűzés Várad számára a fűtési rendszer fejlesztése

Pap István

A távfűtési infrastruktúra fejlesztése mellett az épületek rehabilitációja, a horizontális elosztás bevezetése, ezzel együtt a fogyasztók egyéni fogyasztás-szabályozásának a megteremtése a nagyváradi önkormányzat fő célkitűzése az elkövetkező évtizedben. Ez derült ki a távhőstratégia-tervezetről tartott közvitán, mely a váradi városházán zajlott a múlt héten, kisszámú érdeklődő részvételével. A nyílt közmeghallgatást a váradi polgármesteri hivatal nemzetközi finanszírozású projektek menedzsment-igazgatósága szervezte, melynek vezetője, Marius Moș kifejtette: „Nagyváradnak a következő időszakra vonatkozó távfűtési stratégiája a jövőbeni összes projekt dokumentációjának alapjául szolgál majd ezen a területen”. Az igazgató elmondta, hogy az önkormányzat eddig a hálózati infrastruktúra rehabilitációjára és a hőforrás korszerűsítésére összpontosított, ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósításába az elmúlt években több mint 200 millió lejt fektettek be. A jövőben azonban a környezetbarát energiaforrások fejlesztésére fognak koncentrálni, konkrétan a termálvíz, a napelemek kiaknázására, és már kidolgoztak a hidrogénen alapuló áram- és hőtermelésre irányuló nagy projektet, „amelyet már benyújtottunk elbírálásra a hálózatrehabilitációs és -korszerűsítési projektekkel párhuzamosan” – mondta Marius Moș. A környezetbarát technológia kiaknázására annál is nagyobb szükség van, mert Románia uniós vállalásai között szerepel, hogy 2027. december 31-ig a központi fűtéses távhőrendszerekben a megtermelt energia legalább 50 százalékban megújuló energiaforrásokból kell származzon, 2040-re ez az arány legalább 75 százalékra kell emelkedjen, míg 2050-re kizárólag megújuló energiaforrásokból működhetnek a távhő- rendszerek, és szintén 2050-re nullára kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást.
Mindezeket figyelembe véve a nagyváradi önkormányzat fejleszteni akarja a rendszert. A nagyváradi távhőstratégiát kidolgozó kolozsvári Servelect cég képviselője, Andrei Ceclan elmondta, hogy az optimális döntés meghozatalához három lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak: ezek egyike az, ha megszüntetik a távhőrendszert, a másik az, ha üzemeltetik, de nem fejlesztik, illetve a harmadik forgatókönyv szerint üzemeltetik és fejlesztik is a rendszert. A Hőerőmű bezárása esetében a város lakói életképes fűtési alternatíva nélkül maradnának, és maguk kellene megoldják otthonuk fűtését. A lakosságnak több mint egymilliárd lejes beruházást kellene eszközölnie a stratégia kidolgozóinak számításai szerint, és a távhőrendszer jelenlegi fogyasztóinak csupán 10 százaléka tudna gázfűtésre váltani, a többség, mintegy 60 százalék az elektromos fűtésre kényszerülne, a többiek pedig napelemesre vagy biomasszára állnának át. Mivel a jelenlegi rendszer fenntartása további beruházások nélkül lassú leépülést jelentene, ezért az önkormányzatnak további beruházásokra lesz szüksége, és fokozatosan át kell álljon a tiszta energiaforrásokra ahhoz, hogy elkerülje az egyre dráguló zöld bizonylatok kifizetését. A hőerőműben már meglévő, földgázzal működő turbina mellett a stratégia javasolja gázhőmotorok, geotermikus energia, fotovoltaikus panelek és hidrogén felhasználását is a nagyváradi lakások fűtéséhez. Mint elhangzott, fontos az, hogy a fogyasztók maguk rendelkezhessenek azzal, hogy mennyi hőenergiát fogyasztanak el, mert ez az energiafogyasztás csökkenéséhez fog vezetni, hiszen az a jellemző, hogy az emberek takarékoskodnak ott, ahol tudnak. Azért is lenne hasznos ez a megoldás, mert így minden fogyasztó az anyagi lehetőségeihez tudná igazítani saját hőigényét. A prezentáció után jobbára szakmai vita zajlott a résztvevők között a különböző energiaforrásokról, azok hatékonyságáról és bevezetésük költségeiről, valamint a rendszer fenntarthatóságáról.