Ilie Bolojan: A decentralizáció híve vagyok

Pap István

„Támogatni fogjuk a decentralizációt elősegítő közpolitikákat, amelyek lehetőséget biztosítsanak a polgármestereknek arra, hogy megvalósítsák elképzeléseiket” – jelentette ki szerdai nagyváradi sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan, a Bihar Megyei Tanács elnöke, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorjelöltje, aki párt- és jelölttársával, Călin Gallal együtt állt az újságírók elé. Bolojan konkrét példával érzékeltette, hogyan képzeli el a helyi önkormányzatok hatáskörének a növelését. Elmondta, hogy a játékbarlangok és a különböző fogadóirodák olyannyira elterjedtek az országban, hogy most már negatív szociális jelenségként kell rájuk tekinteni. A probléma orvoslására tavaly hoztak egy törvényt, ami csak részleges megoldást nyújtott, hiszen csak a 15 ezer lélekszámnál kisebb településeken tiltotta be az effajta tevékenységeket, pedig a nagyvárosok azok, ahol ez valóban el van terjedve. Bolojan szerint a polgármesterek hatáskörébe kellene utalni azt, hogy eldönthessék, akarják-e, hogy településükön ilyen létesítmények működjenek, nem pedig a parlamentben kell lényegében akadályozni azt, hogy az önkormányzatok betilthassák vagy megadóztathassák helyi szinten a szerencsejátékokat. Ehhez kapcsolódva tettük fel azt a kérdést a szenátorjelöltnek, hogy mi a véleménye arról az adminisztratív reformtervezetről, mely közigazgatási egységekké alakítaná át a jelenlegi nyolc romániai fejlesztési régiót, amely várhatóan nem közelebb, hanem távolabb vinné a polgároktól a döntéshozatalt. A politikus válaszában kifejtette, hogy többféleképpen is el lehet képzelni a közigazgatási reformot, és mindegyik elképzelés helyes. Az egyik az, hogy a jelenlegi közigazgatási struktúrában nagyobb felelősséget ruháznak rá a polgármesterekre, olyan közpolitikákat alkalmaznak, amelyek ösztönzik a jól teljesítő elöljárókat. A második lehetőség a regionalizálás, ahogy az történt Lengyelországban, ahol a vajdaságok számát radikálisan csökkentették és régiókat hoztak létre, a harmadik modell pedig a Magyarországé, ahol az elmúlt években a hatékonyság jegyében központosítás zajlott. „De minél nagyobb és minél sokszínűbb egy ország, a decentralizáció annál inkább megfeleltethető a helyi realitásoknak” – tette hozzá, majd kiemelte, hogy bármelyik modellt is választja Románia ezek közül, azt csakis pártokon átívelő, széles politikai támogatottsággal lehet és érdemes megvalósítani. Arra a kérdésünkre, hogy ő melyiket részesítené előnyben a három közül, Ilie Bolojan ezt válaszolta: „A decentralizációs variánsok a helyesek, én ebben hiszek, ezért küzdök már húsz éve”. Hozzátette, hogy emellett hatékony intézményeket kell létrehozni. „Ha mi 83 kollégával tudunk működni (a Bihar Megyei Tanács – szerk. megj.) , beleértve az elnököt és az alelnököket is, akkor mit csinálnak azok, akiknek 200 emberük van egy Biharnál sokkal kisebb megyében?” – tette fel a kérdést.

Kísért a múlt

Ilie Bolojan szerdai sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet annak veszélyére is, hogy az államfőválasztáson megismétlődhet ugyanaz a helyzet, ami a 2000. évi elnökválasztás második fordulójában előállt, amikor a Szociáldemokrata Párt jelöltje, Ion Iliescu egy radikális jelölttel (Corneliu Vadim Tudorral, a Nagy Románia Párt elnökével – szerk. megj.) mérkőzött meg az államelnöki tisztségért. Történt ez azért, mert a jobboldali államfőjelöltek nem tudtak megegyezni egymással, ezért a rájuk adott szavazatok megoszlottak. Bolojan szerint jelenleg is az a helyzet, hogy ha Mircea Geoana, Elena Lasconi és Nicolae Ciucă jelöltek nem tudnak megegyezni, akkor a Szociáldemokrata párti  (PSD) Marcel Ciolacu mellett a Szövetség a Románok Egységéért (AUR) párt jelöltje fog bejutni a második fordulóba. Kifejtette továbbá, hogy mivel az államfőválasztások egy héttel a parlamentiek előtt lesznek, ezért az előbbi voks kihatással lesz az utóbbi eredményeire is: „Miért? A második fordulóba kerülő jelöltek szavazói motiváltak lesznek, (…) azoknak a pártoknak, amelyek jelöltjei bejutnak a második fordulóba, lesz egy választási bónuszuk. Hogy ez mekkora lesz, azt nem tudjuk. És azoknak a jelölteknek a szavazói, akik nem jutnak be a második fordulóba, biztosan csalódottak lesznek, és valószínű, hogy a parlamenti szavazáson való részvételük alacsonyabb lesz, és ezért ezek a pártok visszaesést fognak szenvedni” – magyarázta. Éppen ezért, mondta, a választóknak „hasznosan” kell szavazniuk, majd hozzátette, hogy ez a hasznos szavazat az ő értelmezésében azt jelenti, hogy a PNL államfőjelöltjére, Nicolae Ciucára kell voksolni.