Jelentős évfordulókat ünnepelnek az idén Réven

Erdon-összeállítás

Március 16-án, az 1848–49-es szabadságharc eseményeire és hőseire való megemlékezés keretében a Pro Rév Egyesület és a református egyházközség Bersek József babérkoszorús honvéd huszárezredes emlékére, halálának 160. évfordulója alkalmából mellszobrot állít a református templomkertben.

A révi Sóvám-ünnep 55 éve minden év júniusában, idén 21–22-én kerül megrendezésre. Mivel az erdélyi fennsíkot magas hegyek, sziklák övezik, az egyetlen járható utat Erdély és az Alföld között évszázadokig a Révi-szoros jelentette. A Bihar-hegységhez tartozó szorosban a Sebes-Körös meredek sziklafalak között halad. Ezt kihasználva alakították ki – feltehetően a 13. században – a vízi út ellenőrzésére alkalmas révi vámszedő helyet. A sziklafalba épített figyelőtorony mellett a vámként átadott áruk tárolására alkalmas természetes barlang is található itt. 

1905 nagy jelentőségű év a révi Zichy-barlang történetében. Március 5-én megalakult az EKE révi osztálya. Az alakuló gyűlés a révi kaszinóban volt. Elnöknek ifj. gróf Zichy Ödönt, ügyvezető elnöknek dr. Veress Istvánt, barlanggondnoknak Handl Károlyt választották meg. Zichy Ödön, az EKE kérésére a barlang nyílása mellé egy menedékházat, majd egy emeletes szállót építtetett az egyesületnek. Az ő tiszteletére a barlangot Zichy-barlangnak nevezték el. A barlang ünnepélyes felavatására az 1905. évi közgyűlésen került sor augusztus 27-én. Az avató beszédet dr. Veress István tartotta. „Avassuk fel e barlangot a nagy Isten tiszteletére, a természet dicsőségére! Legyen e hely a békének, a nyugalomnak a helye; legyen egy oázis, ahol a lélek az élet sivatagjain való vándorlás után újra felüdül” – mondta többek között Veress István. 

A Sebes-Körös szurdokvölgyét és a révi barlangot 70 éve nyilvánították természetvédelmi rezervátummá. A 357 hektáron elterülő rezervátum leglátványosabb természeti értékei: a helyenként vadvízként hömpölygő folyó, a magas, hófehér mészkőfalak, és a lépten-nyomon előbukkanó barlangok (a területen közel hetven barlang található). A sziklákat borító erdőkben számos védett növény és állatfaj él. 

Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1940. szeptember 8-án, amikor a II. bécsi döntéssel Észak-Erdély viszszakerült Magyarországhoz, Révre a Szegedi Magyar Királyi 18. zászlóalj vonult be. Fogadásukra hatalmas ünnepséget rendeztek, és a szorosban a „Laposkő” nevű sziklában kőbe is vésték a felszabadulás emlékét. A kommunizmusban igyekeztek eltüntetni a feliratot, ám nem sikerült teljesen, néhány betű ma is kivehető. Szövege: „A felszabadulás emlékére. 1940. szept. 8. A Szegedi M. Kir. 18. Zászlóalj.” Október 14- én lenne 110 éves Tőzsér Erzsébet szobrásznő, Rév díszpolgára, a településen a Korongozó fazekas és Marin Preda mellszobrának az alkotója. Ugyancsak idén ünneplik a révi baptista imaház megalakulásának 120. (1905-ben), illetve a baptista fúvószenekar megalakulásának 100. évfordulóját.