Stadiondilemma: tíz- vagy huszonezres?

Farkas Á. Zoltán

Az új labdarúgó-stadion építése már hetek, hónapok óta „lázban tartja” a bihari futballtársadalmat, sőt felélénkült az érdeklődés irányában, miután Nagyvárad polgármestere kikérte a váradiak véleményét: hogy nézzen ki, hány férőhelyes legyen stb. Zajlik a vita, sokan azt szeretnék, hogy minimálisan is húszezer feletti befogadóképességű legyen, mert Nagyváradon szeretik az emberek a labdarúgást, és majdan, ha ismét lenne a megyeközpontnak első osztályban szereplő futballcsapata, a váradiak megtöltenék a lelátókat. Mások, éppen a szakemberek úgy látják, hogy a román futball jelenlegi helyzetében még a tizenkétezer férőhelyes stadion is soknak tűnik, mivel az egykori fociszurkolók elfásultak, a fiatalok pedig nem mennek ki a hazai bajnoki meccsekre, legyen az élvonalbeli vagy akárhányad osztályú találkozó.

Új stadion márpedig lesz, mert valaki(k)nek nagyon sürgőssé vált a Bodola Gyula Stadion lebontása, ezért is lenne jó mihamarabb eldönteni a váradi, a bihari szurkolóknak, hogy mekkora befogadóképességű legyen az új létesítmény, amely az Ifjúsági Stadion, az egyetemi sportlétesítmények és a Pece-patak szomszédságában épülne fel. A polgármester szerint a Târgu Jiuban épült 12 ezer férőhelyes stadion „ikertestvére” csodálatosan festene, és meg is felelne a célnak. Szurkolói többség azonban olyan létesítményre vágyik, ahova legalább harmincezer ember nyugodtan befér focimeccset nézni, úgy, mint Kolozsváron vagy Craiován. Mert ki tudja, néhány éven belül élvonalbeli csapattal rendelkezik majd Nagyvárad, s az bekerül a nemzetközi körforgásba is. Akkor pedig – minimálisan – húszezer néző alatti érdeklődésre ne is gondoljon senki, mert a megyénkbeli szurkolók biztosan ellepik Nagyváradot…