Rémhíreket terjeszt a baloldal, közben tagadja a közteherviselést

„A koronavírus-járvány olyan különleges helyzetet teremtett, amire korábban nem volt példa, ezért egy ilyen helyzetre senki sem lehetett felkészülve” – közölte Szakáli István Loránd a Magyar Nemzet megkeresésére. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza szerint a magyar kormány más országokhoz képest gyorsan reagált a járvány okozta új helyzetre, megszervezte az egészségügyi védekezést, és gazdaságvédelmi intézkedéseket léptetett életbe.

„Fontos kiemelni, hogy a védekezés költségeit nem külső forrásból, eladósodás árán finanszírozta, hanem a nemzeti szolidaritásra alapozott. A kormány a megszorításokat saját magán kezdte, de elvárta, hogy a védekezés terheiből mások is, például a multinacio­nális kereskedelmi láncok, a bankok, a politikai pártok és az önkormányzatok is kivegyék a részüket” – hívta fel a figyelmet a közgazdász. Hozzátette:

szó sincs arról, hogy ezzel a kormány az önkormányzatok vállára olyan elviselhetetlen terheket helyezett volna, amelyek a csőd szélére sodorhatták volna őket.

A kormány csupán a méltányos, közös teherviselés elve alapján várja el, hogy az egész országot sújtó válsághelyzet következményeinek enyhítéséből a főváros is kivegye a részét.

Túl vagyunk a mélyponton

A baloldal által hangoztatott rémhírek ismeretében az ország jelenlegi gazdasági helyzetéről is kérdezték a szakértőt. Szakáli István Loránd elmondta: a második negyedéves GDP-adatunk valóban alulmúlta a várakozásokat, azonban az még így is jobb az európai uniós átlagnál. „Ez egyértelműen mutatja, hogy nem valamiféle országspecifikus problémával állunk szembe, ami esetleg a rossz válságkezelés következménye lenne, hanem egy általános, Európa-, sőt világszintű jelenséggel van dolgunk” – mutatott rá a közgazdász, aki szerint a legfrissebb valós idejű adatokból már arra lehet következtetni, hogy a harmadik negyedévben elindult a kilábalás, és túl vagyunk a mélyponton.

„Az idei év első félévi gazdasági teljesítménye alapján továbbra is a válság idején jobban teljesítő országok közé tartozunk” – tette hozzá.

A közgazdász hangsúlyozta: a munkanélküliségi és foglalkoztatási adatok a körülményekhez és más uniós országokhoz képest kifejezetten jól alakultak, a munkanélküliség az egyébként is alacsony szintről csak kis mértékben emelkedett meg. A foglalkoztatottak száma júliusban már magasabb volt, mint a megelőző hónapokban, és csak mintegy hetvenezer fővel dolgoznak kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Szakáli István Loránd hozzátette: kutatások és statisztikai adatok igazolják, hogy a kedvezőnek mondható foglalkoztatási helyzet alakulásában döntő szerepet játszottak mind a meglévő munkahelyeket megvédő, mind pedig az új munkahelyek létrehozását támogató kormányzati intézkedések.

Előnyt kovácsolni

„A kormányzati intézkedések nem megszorító, hanem ösztönző jelle­gűek voltak. Arra irányultak, hogy szabadon felhasználható forrást hagyjanak mind a lakosságnál, mind pedig a vállalkozásoknál – ilyen például a hitelfizetési moratórium vagy az adó- és járulékcsökkentés –, illetve pluszforrást juttassanak a gazdasági szereplőknek a beruházási támogatásokkal és kedvezményes hitelkonstrukciókkal vagy például a munkahelyvédelmi bértámogatással” – jelentette ki a szakértő az intézkedések jellegét érintő bírálatokra reagálva.

Szakáli István Loránd szerint a kormányzat vírushelyzetre adott válaszát „a próbáljunk meg a helyzetből előnyt kovácsolni” szemlélet jellemzi leginkább.

Arra törekszik, hogy az intézkedések ne pusztán a meglévő helyzet konzerválásához járuljanak hozzá például segélyeken keresztül, hanem a lehetőségekhez képest – a digitalizáció, az automatizáció és a tevékenységek zöldítésének támogatásán át – a gazdaság versenyképességének javulásához is hozzájáruljanak. Ezt a célt szolgálják a beruházáscélú támogatások és a kedvezményes hitelek, valamint a képzési és továbbképzési támogatások is.

Túl a jogszabályokon

A szakértő végül arról is beszélt, hogy milyen feladataik vannak az önkormányzatoknak a kialakult helyzetben. „Annak ellenére, hogy a nemzeti szintű védekezés meghatározása és koordinációja a kormányzat felelőssége, vannak a védekezésnek olyan dimenziói, amelyek sikere az egyén, a család vagy valamelyik másik szűkebb közösség szintjén dőlnek el” – fejtette ki a közgazdász. Mint mondta, a védekezésben az önkormányzatoknak mint alsó szintű képviseleti szerveknek is megvan a maguk speciális szerepe. Vannak jogszabály által meghatározott feladataik, intézményeik – például a szociális- és rendelőintézetek, az óvodák – és cégeik – például a városi tömegközlekedés –, amelyek esetében az ottani védekezés megszervezéséért és annak betartása ellenőrzéséért ők a felelősek, és ezt helyettük senki más nem képes és nem is köteles elvégezni. „Ezen túlmenően, ha egy adott város bizonyos gazdasági szektorát kiemelten sújtja a válság, ahogy történik az most a budapesti turizmus esetében, az önkormányzatnak lehetőségeihez mérten kötelessége kivenni a részét a területén működő vállalkozások nehézségeinek csökkentéséből és kilátásaik javításából” – hangsúlyozta Szakáli István Loránd.

Borítókép: illusztráció/Vendégek egy vendéglátóhely teraszán a budapesti Bálnánál